Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Hőgye István: Szőlőmunkák és munkabérek a Hegyalján a XVII-XVIII. században
dénárt kapott. A kisegítő sajtolok bére 20-21 dénár volt. A SZŐLŐFEDŐK NAPSZÁMBÉREI A szőlő utolsó munkája a befedés, de fontos munka, mert a következő év termésére lehetett kilátással, ha nem jól takarták el a vesszőket. Gyakran ezt a munkát is szakmányba adták, néha a nyitással együtt. Ha napszámbérbe történt a fedés azonosak voltak a nyitók béreivel; a XVII. században 24-26, később 24-30 dénár. A 30 dénár a legfelső határ volt a fizetségre, amit leggyakrabban a fagytól való félelem fizettetett ki a gazdákkal, mikor sürgős munkát kívántak a munkástól, hiszen 1732-ben már a 28 dénáros magasabb bért is az egyik erdőbényei vincellér azzal indokolta, hogy "félvén az téltől, az keményebb fagyoktól kéntelenittetem fizetni". 1787-ben egy tolcs- vai elszámolásban pedig az szerepelt: " ... fedett és forgatott ... fizetsége 34 dénár."1*'* A SZŐLŐMŰVELÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ MUNKÁK NAPSZÁMBÉREI A szőlőkben a művelési munkáik mellett a kőgátak rakása, kőhordás, árkok, pincék ásáisa, tisztítása, föld és trágyahordás, karóhegyezések jelentős napszámlehetőséget biztosítottak a szakmailag képzetleneknek is. A trágya és földhordók napszámbérei 18-24 dénár között váltakoztak, de az asszonyi munkáért csak 15 dénárt fizettek, pedig ez igen nehéz fizikai 114 munka volt. A kőszedők 18-20 dénárt kereshettek naponta. "A gátkötők napi szám- ja" 1717—ben 21 dénár volt. A kőgátrakók ölenként 5-6 dénárt kaptak, ugyanennyit a "kőgátfoldozók" is. 1770-ben a "kőgarádicsot rakok 22 dénáirt ér115 demlettek." "A gyepű réperálása" napibérben 24 dénár volt.. 1641-ben a szőlőrendtartás szerint "ültetni való árkok ásásátul járó napi bér 21 dénár vagy ölenként 1 poltura ... az ölnek penigh hosza 3 l/2 sing légyen." A vizesárkok tisztítása ölenként 7 dénáir, ültetőáirkok ásáisa a XVIII. száizadban 3 dénár lett.11^ Pinceásók bérei: "tiz arasz túl 84, kilentz arasztul pedig 75 dénár ..."- határozták meg.117 1764-ben "Pinczék léleklyukainak tisztitáisára fizettem 21 dénár napi szá. „118 mot-." Gyakori volt a parlag "feltöretése szőlő alá", vagy a "három évek óta kapa nélkül pallagult" területek művelésbe hozáisa, felásatása, ezek napszám119 bérei 28-34 dénáir között ingadozott, 216
