Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Hőgye István: Szőlőmunkák és munkabérek a Hegyalján a XVII-XVIII. században
elsejétől dolgozott a vincellérje.63 A munkaidőt is szabályozták a statútumok, a gyakorlatban ettől eltértek. Hosszabb nyári napokon jobban kihasználták a munkás erejét, mert korábban kezdték és később fejezték be a napot, főleg a napszámosok, akik a vincellérek felügyeletében dolgoztak, vagy a gazda szeme ügyelt munkájukra. Tállyán " ... Szőllő Munkásnak nap fel jöttül nap le mentig dolgozni kell ..." - vallották. Thököly fejedelem 1684. évi szőlőmunkásokra kiadott rendtartásában így rendelkezett; " ... Vinczellérek mindenkor jó reggel ki vivén az Szakmányös vagy napi számos munkásokat, nap keletkor fogassanak velek az munkához.. felestökömözés (ti. reggelizés) és ebédelésen kívül nap szálatig szorgalma64 tosan munkálkotassak ökött." Reggeli és ebédidőt l/2 - 1 órát tarthattak csupán. "Az Munkásnak az szőlőben heverészni nem leszen szabad, idő früstökre fél óra, délben vagy 65 is ebédre egy óra engedtetik meg.." Az egész Hegyalján általános szokás volt. hogy "regveli ott óra tájban fognak munkához és estvéli hét óráig dolgoznak."®6 1744. május 8-án Szerdahelyi László Bodrogkereszturból küldte szét a hasonló tartalmú vármegyei határozatot a munkaidő szigorú betartásáról a hegyaljai mezővárosok elöljáróinak; " ... Valaki nap számos regveli öt óra tájban az munkához nem fogh és estvéli hét óráig nem dolgozik piatznak , 67 közepin büntettessek meg 50 páltza büntetés alatt ... A munkaidő megrövi<iítőí ellen a legszigorúbb intézkedéseket foganatosították; •*" ... Tapasztaltatik, hogy reggeli hét óra tájban, estve pedig hat órakor már az Munkás az munkábul ki áll ... , hogy nómelly Vintzellérek _ igen ideje korán az munkásokat haza botsáttyák ..., ezért az volt a Tekintetes Nemes Vármegye Determinati ója, hogy az Munkások napkeletiül nap- nyugotig tartoznak dolgozni, és aki nap nyugott előtt talál jönni az munkából Hegy és Város Bírók azonnal strázsákat állván, akár Vintzellér, akár Kapás légyen, fogassák meg és harmintz páltzát az piatzon üttessenek „68 rajta.—" Az 1757. évi főszolgabírói utasítás a kapásoknak a dohányzást megtiltotta, talán nem is annyira a tűzveszély, mint inkább az időtöltés, időpazarlás miatt.69 _ Gyakori panasz volt, hogy " ... a meg kevesedett napszámások is kor- helykedők, a* sok pályinka és sok Korcsma miatt ... Keresztúron 31, Mádon 51, Tolcsván 40, Ujhelyben 130 (ki. kocsma van) és abban a Korcs- máros már a savanyú vízre is szoktatta a’ munkást." Vagy "késői kimenés, átsorgás és koránt! haza térés, ... a legtávolabbi szőlőben sem akarván 202
