Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Ács Zoltán: Kísérletek a Várday vagyon megszerzésére (Egy XVI. századi háramlási per története)
séggel Ungnad is lehet rendelt gyám, ha ebbe a király beleegyezik. Lássuk most, hogyan vélekedik az ügyről a királyi személynök. Ő ellenzi Ungnad tutorságát, mert az felesége révén érdekelt a Várday vagyonban s még Uáthori Miklós életében a Losonczy javakat erőszakkal elfoglalta, helyeselné ellenben a közeli rokon, s a Várday vagyonban mégsem érdekelt Báthori István gyámságát. Ami azt illeti, hogy az özvegy és a gyermeklány végvárát tartani és birtokolni nem tud, arra nézve azt írja, hogy Várda most nincs olyan veszélyben, s nem egészen végvár. Nem ajánlja, hogy őrséget rakjanak oda, de Báthori István, mint érdektelen gyám erről is gondoskodhatna. A várat erőszakkal véleménye szerint sem lehet elfoglalni, be kell ' • , , , . 26 várni a per lefolyását. Ernő főherceget nem elégítették ki a fent ismertetett válaszok. Továbbra is Ungnad gyámsága mellett kardoskodott, aki szerinte a legjobban tudna a javakra vigyázni, ugyanis Szokoly alkalmatlan rá. Az egri püspök újabb válaszában azt írja, hogy nem használ a kincstárnak, ha újabb gyámot neveznek ki, mert annak kötelessége a gyámolt védelme. Ungnadot különben sem illeti meg felesége révén a gyámság joga. Mivel Szokoly végrendeleti gyám, ezért nincs is helye újabb gyám kinevezésének. Hasonlóképpen vélekedik Perekedy Miklós királyi jogügyigaz gat ó, a háramlási per során a kincstár képviselője. Szerinte az országnak a joga és nem a kérelmező (ti. Ungnad - Á.Z.) akarata mérlegelendő. Ungnad gyámsága nem kedves a kincstárnak, mert ő csupán a vagyonra aspirál. Olyan gyám kell, aki abban a megyében lakik, és a gyámságára bízott vagyont nem akarja meg- 27 „ szerezni. Ami a katonai őrseget illeti - véli Perekedy - a kincstarnak el kell kerülnie a vár erőszakos, jogtalan megszállását, hacsak nem akar hamis per büntetésébe jutni, ami az ügy elvesztését és 200 forint büntetést is jelentene. Azon kell munkálkodni - mint írja -, hogy "ez az ügy idézés által elkezdve a legközelebb jövő országgyűlés alatt bármilyen nehézség 28 és elhalasztás nélkül Ítéletbe tétessen". Mint látjuk, a megkérdezettek véleménye szinte egyértelműen az volt, hogy a hivatalos, jogos úton kell haladni, ugyanakkor a legtöbben Ungnad gyámságát is elvetették. A HÁRAMLÁSI PER Rudolf császár 1586. szeptember 18-án, Prágában keltezett levelében ad utasítást Istvánffy Miklós nádori helytartónak a háramlási jog érvényesíté29 „ „ sére. Istvánffy november 15-én közli az érdekeltekkel, mire ok alazatos levélben kérik a királyt, hogy miután ők és őseik mindenkor a királynak és az ausztriai háznak leghűségesebb hívei voltak, hagyja kezükön a va179
