Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Ács Zoltán: Kísérletek a Várday vagyon megszerzésére (Egy XVI. századi háramlási per története)
legdy Pál 1588-ban jegyezte el és 1589. február 2-án vette feleségül.*^ Már Benda Kálmán felhívta a figyelmet arra, hogy a Nagy Iván által közölt adat 17 tévés, mert ha valóban 1580-ban született volna, akkor 9 éves korában kellett volna férjhez mennie, ami még abban a korban is kizárt dolog volt. 1592-ben kelt végrendeletében - amelyet feltételezésünk szerint betegsége 18 miatt írt - két gyermekét említi már, és 1593 októberében férje, Telegdy , _ „ ,, 19 Pál is "az aprók" után érdeklődik levelében, tehát a két gyermek már bizonyosan meg kellett, hogy legyen. Ezért az esküvő időpontjában - ha feltételezzük, hogy fiatalon ment férjhez, ahogy ez abban a korban szokásos volt - legalább 15-16 évesnek kellett lennie. így becslésünk szerint Várday Kata 1574-75 körül születhetett. E rövid kitérő után térjünk vissza ismét Ungnad Kristóf személyéhez, aki a fent említett házassággal került be a Várday rokonságba, s így tartott igényt a Várday-örökségre, illetve az árva feletti gyámságra. Ungnadnak nem kisebb pártfogója és szószólója volt, mint Habsburg Ernő főherceg, a gyengeelméjű Habsburg Rudolf császár magyarországi helyettese, teljhatalmú megbízottja, 1578-tól a magyarországi végvárak főparancsnoka. Ernő főherceg rendkívül bizalmatlan volt a magyarokkal szemben, ami abban is megnyilvánult, hogy a végvárak, kezdetben csak a fontosabb, majd később a kevésbé jelentős (lásd majd Kisvárdal) végvárak élére német, illetve olasz kapitányokat ültetett, illetve szeretett volna ültetni. Erdély szemmeltartása szempontjából különös jelentőséget tulajdonított a felvidéki váraknak, közülük is elsősorban Kassának. Ernő főherceg, aki Ungnadnak szeretné juttatni a gyámságot, hogy így aztán megkísérelhesse a Várd ay-v agy ont megszerezni, közvetlenül Báthori Miklós országbíró halála után levélben fordult az illetékesekhez a Várday vagyon gyámjául kinevezendő egyén kérdésében. Ha törvényes úton nem menne, akkor a főherceg a várat erőszakkal szeretné megszerezni, és erre vonatkozólag is kéri a véleményeket, hogy ez lehetséges lenne-e, és ha igen, akkor hogyan. Hogy miért merült fel a vár erőszakos megszerzésének a kérdése, az rögtön kitűnik a magyar kamara prefectusának a véleményéből: "Ami Kis- várdára vonatkozik, mivel már az egykori Várday Mihály özvegye (Dobó Krisztina - Á.Z.) és az egykori Várday Miklós leánya, aki ennek a Mihálynak egy anyától való testvére, volt, ennek a királyságnak a törvényei szerint a nádori főjegyző által megkerestettek itéletfelvételre és hogy a várat összes tartozékaival együtt Ő fenségének visszaadni kötelesek, ezek pedig ennek a várnak a megtagadott átadása miatt ugyanezen főjegyző által törvénybe hivattak, a királyság bíróinak idevonatkozó végzése sem fegy20 verrel, sem másként ebben az ügyben úgy tűnik, nem hajtható végre.” 176
