Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA HISTORICA - Zolnay Lászlót A "Balassák" és a Felvidék. (Adatok a XII-XIV. század néhány kritikus évtizedéhez)

ben fekvő - S aj ó-sziget tulajdonáért perbe száll Fülöp esztergomi érsekkel,

65

a szomszédos Püspöki (Sajó-Püspöki) földesurával. Eredménytelenül.

Csorba név. Domokos ispán István ifjabb királytól szerzi meg a Vág parti Hricsó várát.^ Erre formált tulajdonjogát azonban 1272-ben az országbíró elutasítja.^7 Hivatali tiszte - Sáros és Patak ispánsága - Csorba név. Domokost szorosan István ifjabb királyhoz fűzi; hiszen Istvánnak - az atyjával,

IV. Béla királlyal vívott ellenségeskedésében, majd nyílt "polgárháborújában"

68- Patak és Sáros a főfészke.

1272-ben a borsodi Ózd birtokot, tizenegy szolgával együtt, - Domokos ispán édesanyja, mint hitbérét (tehát, mint férjétől kapott jegy-ajándékszámba

69

menő jószágát) fiára, Csorba nevezetű Domokosra ruházza át.

Valószínű, hogy Csorba nevezetű Domokos mester már 1277-ben meghalt. Nővérének, Mersa fia Pós comes nejének leánynegyede átadásakor ugyanis két fitestvére, Csernei Esze nevezetű Péter és Demeter' mester mellett, őt már nem említik. Utoljára ebben az esztendőben szerepel: 1277-ben még igyekszik Ipoly menti jószágait is szaporítani; tíz márka ezüstön megveszi a családja birtokaival szomszédos Zahora falut, Nógrádban.70

1278-ban már Csorba név. Domokos mester öccse, Demeter mester a sárosi ispán.

Felesége nevét nem ismerjük. Egyetlen fiú gyermeke: Donch.

Donchot valószínűleg Domokosnak agglegény-sorsú öccse, Demeter mes71

term zólyomi, sarosi, pozsonyi ispán nevelte.

Domokos comes fivérének, Demeter mesternek s Domokos comes fiának, Donch mesternek életsorsával témánk a provinciális történet síkjáról az országos történet síkjára emelkedik.

Demeter mester és Donch mester már a köztörténet részese. Olykor alakítója.

Csernei Miklós fia Demeter mester (1272- +1312 jún. 15.)

Édesanyja, mint említettük, Hunt Paznan nembeli Lampert ispán leánya volt.

' Demeter mester az utolsó Árpád-házi királyok, majd a pártkirályok korának kimagasló, s végülis tragikus alakja. Demeter, aki életét 1312-ben, az emlékezetes rozgonyi csatában, mint annak vesztes hadvezére, fejezte be, az 1270-es évek okleveleiben tűnik fel először. 1272-ben - alkalmasint i- gen fiatalon - már beregi ispán.

Pauler Gyula, a kor jeles történetírója így jellemzi az 1291-ben III. Endre király tanácsadói sorában feltűnő Demeter mestert:

"Kiváló vitéz, hatalmas, ámbár erőszakos ember, ki e vaskornak vitéz és hatalmas emberei közt is számot tett, s a jövőben még nagy szerepre

102