Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Vass Előd: Borsod megye török adóztatása az egri vár eleste előtt, 1544-1596
BORSOD MEGYE TÖRÖK ADÓZTATÁSA AZ EGRI VÁR ELESTE ELŐTT 1544-1596 VASS ELŐD A török hódoltság Borsod megyére 1544 tavaszán, Mehmed budai pasa hadjáratával köszöntött be. Mehmed budai pasa 1544 tavaszán nyolcezres seregével Hatvan irányából a megyére tört és Heves megye középső részét, valamint a borsodi Bükkalját végigpusztítva egészen Miskolcig hatolt, majd onnan visszanyomult. A török seregek mintegy 45 faluból közel négyezer magyar foglyot és számtalan állatot hajtottak el. Nyomukban mindenütt felégetett és kifosztott falvak maradtak. A török sereg megjelenésekor Hatvan őrsége felgyújtotta a várost és a várat, s Egerbe menekült.1 A megfélemlítés légkörében Mehmed pasa a birtokába került hatvani várban azonnal egy új szandzsák székhelyének kiépítését kezdte el. A Zagyva és Tisza folyók közötti területen a török hódoltatás bevezetése az első hatvani szandzsákbégre, Deli bégre várt. A Zagyva folyó partján kiépített hatvani palánkvárból a környék falvainak lakosságát adózásra szólította fel. A hatvani várból hódoltató leveleket küldtek szét, s megkezdték a szandzsáknak kijelölt terület adóösszeírását. Az első Borsod megyei falu, amelyről biztosan tudjuk, hogy már 1544-ben behódolt, Cserépfalu volt.2 Az 1546. évi pozsonyi országgyűlés 40 törvénycikke Mehmed budai pasa fenyegető hódoltató levelei miatt Heves és Borsod megye részére is segítséget helyezett kilátásba. A segítség a török adóztatás területi kiterjesztése ellen kellett, mivel a be nem hódolt falvakat erre a törökök katonai erőszakkal is kényszerítették.3 1544. július 6-án Fráter György váradi püspök a Tiszán inneni terület képviselőit Sajószentpéterre gyűlésbe hívta össze, hogy a török elleni védelmet megszervezzék. Eger várának további megerősítése ekkor merült fel, szemben a hatvani török erőddel. Azonban az egri várat 1542 óta Varkoch Tamás erőszakkal tartotta Perényi Péter kancellár megbízásából a maga kormányzása alatt, erre csak később nyílott lehetőség. Az egri várba 1546 tavaszán a király utasítása ellenére az általa oda kinevezett Dobó Istvánt nem engedték be. Kétesztendős tárgyalássorozat után, 1548. június 2Ó-án a Perényi családdal történt megegyezés nyomán, kerülhetett a vár élére. Korábban már Varkoch Tamás kapitánysága idejében a török ellen az egri helyőrség több nagyobb portyázást hajtott végre. Ezek a portyázások többnyire, az egri vár ellátására kijelölt, s újabban a hódoltságba került falvak magyar adói behajtására kiküldött katonai erőt jelentették. Az egri vár már Varkoch Tamás kapitánysága alatt a régi püspöki erődített kastélyból lassú átalakítása nyomán modern végvárrá alakult. A várépítkezésekre és a helyőrség ellátására királyi és püspöki adójövedelmek behajtását kötötték le. Az egri várhoz tartozó falvak adójövedelmeire főlegények, tisztviselők (officiales) kerültek kinevezésre, akik meghatározott terület bizonyos adójövedelmeit meghatározott számú katona tartására fordították.4 4 Levéltári Évkönyv IV 49
