Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)

Csizmadia Andor: Urbárium és közigazgatás a feudális kori Apátfalván

[116] Egri állami lt. Heves megye lt. Közgyűlési jkv. 1746-tól 621—622. p.

[117] OL. Helytartótan. u.ott Lad. Sub. B. Fasc. 10.

[118] Csizmadia Andor: A magyarországi feudális jogintézmények felszámolásához. A decima megszüntetése. Gazdaság és Jogtudomány. III. (1969) évf. 103—131.1. A pozsonyi mérő 42 kg búzának felet meg a XVIII. században. L. Bogdán i. m. 204. 1.

[119] BAZmLt. Miskolci törvényszék iratai. Apátfalva úrbéri iratai.

[120] Egri szem. lt. 1752, 1763,1774. és 1777. évi számadások, sz. n.

[121] BAZ. Miskolci törvényszék irattára. Apátfalva úrbéri iratai. VI. 27.

[122] BAZ. Borsod m. Fase. VII. 1-1581. Sajnos az iratokat kiselejtezték.

[123] Miskolci törvényszék. Úrbéri iratok. P 2819/1930. VI. 27. 1. sz. melléklet.

[124] Szerződés a dézsma megváltására. Egri szem. lt. 1798. sz. n.

[125] Urbarialis contractus a dézsma megváltására. Egri szem. lt. 1801. év. sz. n.

[126] Conscriptio urbarialis. Egri szem. lt. 1817. sz. n.

[127] Egri szem. lt. sz. n.

[128] Egri szem. lt. 1798. sz. n.

[129] Ezt Apátfalván nem láttuk.

[130] A földközösségre lásd Tagányi Károly: A földközösség története Magyarországon. Magyar Gazdaságtörténeti Szemlel. (1894) 199—238. — Lásd még Weltmann Imre: A gödöllői Grassal- kovich-uradalom gazdálkodása. Budapest, 1933. 56—58.1. V. ö. Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből Budapest, 1948. 270. sz. köri.

[131] A falusi közösségekre legújabban Bolla-Csizmadia-Degré-Horváth Pál: Tanulmányok a falusi közösségekről. Pécs, 1977. A Pécsi Tudományegyetem jogtörténeti tanszékének Kiadványai. 2. sz.

[132] 1415. Ipolyi i. m. Okmánytár XVI. sz. okm.

[133] Egri szeminárium levéltára. 1767. sz. n.

[134] Egri szeminárium levéltára. 1801. F. 283. Nro 30.

[135] L. Juhász Lajos: A porta története. Budapest, 1936.

[136] Hogy mi tesz egy dicát, azt a helyi viszonyok szerint a megyék különbözőképpen határozták meg, a már előbb említett mesterséges adókulcsok alapulvételével. Eckhart Ferenc: Magyar Alkotmány-és jogtörténet. Budapest, 1946. 295—6. 1.

[137] 1791. Egri szeminárium levéltára, sz. n.

[138] Egri szeminárium levéltára. 1804/5.

[139] A Mikó hadnak egyik családja generációkon keresztül ismételten viseli a bírói tisztet. Innen a melléknevük: Mikó bíró ...

[140] Urbárium 1717. Formula Juramenti Judicum. Egri szem.lt. Litt. R. Fasc. 2. Nro 5. lásd még ugyanezt a szöveget az apátfalvi rk. plébánia irattárában az 1702. évben kezdődő anyakönyvben.

[141] Urbárium 1717. Egri szem.lt. Litt. R. Fasc. 2. Nro 5.

[142] Egri szem.lt. Instructio, sz. n. 20. p.

[143] A tizedesekre lásd részletesen Csizmadia Andor: Fertálymesterek és tizedesek a dunántúli városokban. Szombathely, 1942., u.ő.: Tizedesek a régi Kolozsváron. Kolozsvár, 1942.

[144] £ó'Am János: Gr. Eszterházy Károly egri püspök határozata az apátfalvi esperesi kerület híveihez. EgriEgyházm. Közi. XXVIII. évf. (1896. szept. 1.) 132-3. 1.

[145] Kolosváry-Óváry: Corpus Statutorum. II. к. 260. 1.

[146] Egri szem.lt. Községi rendtartás 16.

[147] V. ö. Csizmadia Andor: A község. A közszolgálat könyvei. Szerk.: Karcsay S. és Beér J. Budapest, 1947. 10.1.

[148] Corpus Statutorum. И. 1. 330. L

[149] Corpus Statutorum. II. 1. 368-9.1.

[150] Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. Budapest, 1948. 283. 1.

[151 ] Szabó I m. 283. 1.

[152] Szabó L m. 284. 1.

[153] Urbárium 1577. Birsagia.

[154] A következő évi számadások mellékletei hiányoznak.

[155] 1577. évi urbárium. Querelae miserorum.

[156] Urbárium 1717. 2. p.

[157] Még 1888-ban is ezt a gyakorlatot találjuk, azzal a különbséggel, hogy ekkor már a földesúr adta bérbe idegeneknek az egész regáléjogot, de a bérlő a földesúrnak járó bérösszeg mellett tartozott a községnek is megfizetni a megállapított 100 p.ft. haszonbért. Ekkor az italmérési jogot törvény alapján a községtől is megváltották. Egri szem.lt. Horváth József intézeti ügyvéd és Samassa János jószágigazgató jelentése a regáléjogok megváltásáról, sz. n. 1888-ból.

48