Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Nemesik Pál: Adatok a borsodnádasdi munkásság betelepedéséhez, munkamegosztásához és migrációjához, 1864-1909
(81 1. Nádasd lemezgyári munkás-személyzet nyilvántartási naplója. I. 1851-1894. Ezt I. sz. naplónak nevezem a tanulmányban. 2. A nádasdi lemezgyár munkásfelvételi naplója (1864-1909), melyet II. sz. naplóként említek. Az I. sz. napló vezetését azonos személy végezte, a II. sz. naplót több személy vezette. A másik két napló anyagának értékelése újabb szempontok alapján történhet; ez a feldolgozatlan forrás- csoport részben átveszi a korábban készült két napló információit 1884-től kezdó'dó'leg, másrészt az adatok felvétele sokkal differenciáltabb a korábbiaknál. A munkásfelvételt a III. és IV. sz. dokumentum 1944-ig tartalmazza. A két dokumentum feldolgozására a közeljövó'ben kerül sor. [9] Bárczy Zoltán i. m. 92. [10] Népszámlálás. 1900. II. Bp. 1904. 986. [ 111 A munkásszállítás következtében a lemezgyári munkásság közel 50%-a bejáró munkás. [12] Két példa az ipar pangására: „A rozsnyói járás összlétszáma az 1880. évi népszámlálás szerint 23 655, ennél 1855 fó'nyi apadás mutatkozik több mint tíz évi idó'köz alatt. Mi lehet ennek az oka? Az ipar pangása és a nép elszegényedése hozható fel az apadás okául, rámutatnak ui. azon községekre, amelyekben az ipar pangása folytán keresetképtelenség állott elő...” Rozsnyói Híradó, 1881. 7. sz. „Nem fütyül a lucskai gyár, mert a Kottoviczy-Kohó- és Bányatársulat a lucskai gyárat többé üzemben nem tartja, mert a vastermelés költsége túl magas összeget igényel... A Barka-völgyi lakosság 100-120 ezer Koronát kapott évente a vaskő- és nyersvas-fuvarozásból és a gyárban való munkálkodás után ...” Rozsnyói Híradó, 1903. 10. sz. [1 3] „Miként lehetne segíteni a Garam-völgyi népen, amely az utóbbi évtized alatt mindinkább süllyed úgy erkölcsi, mint vagyoni tekintetben ... Ez a nép részben mint napszámos, két kezének munkájával, részben mint fuvaros, szánalmat gerjesztő igavonó barmaival keresi napi kenyerét. Szemünkbe ötlik a nép szegénysége: földje sovány, kihasznált, rögös, vetéshez silány, ritka; szarvasmarhája kiéhezett, elsoványodott, elcsigázott...”. Rozsnyói Híradó, 1899. 13. sz. [14J A Rima-Murány-Salgó-Tarjáni Vasmű Részvény-Társaság Vasgyárai és Bányái. Munkás-Rendszabályok. Bp. 1885. [15] Borsodnádasd lemezgyártelepen 622 magyar, 31 német, 35 szlovák anyanyelvű lakost írtak össze. Népszámlálás. 1910.1. Bp. 1912. 569. [16] Lásd: A Rimamurány-Salgótaijáni Vasmű Részvény-Társaság Nép- és Iparos-Tanoncz Iskoláinak Értesítője az 1896/97. iskolai évre. Szerk.: Porázik György. Salgótarján, 1897. 87. o. A tanulók anyanyelv szerinti megoszlása csupán a gyerekekre vonatkoztatva is aránylag magas számot mutat a nemzetiségiek javára. [17] Lehoczky Alfréd i. m. 157., illetve Bírta István i. m. 253. o. [18] „1882-ben ... hívták meg a lemezgyár vezetésére a poroszországi Dillingenből Quirin Lajos mérnököt, aki a lemezónozást rendszeresítette a gyár üzemében. ’ Bárczy Zoltán i. m. 88. - Számos család esetében kimutatható, hogy a Rimamurány tudatosan szervezte meg a szellemi importot új üzemeinek létesítésekor. [19] Pl. Borsodnádasdi munkáséletrajzok. Borsodnádasd, 1974. Szerk.: Nemesik Pál. Megemlítendő még Vass Tibor és munkaközössége által folytatott felderítő, kutató munka az ózdi Marhoffer- család történetével kapcsolatosan. [20] A Borsodnádasdi Lemezgyár 1894-1895. termelési évben 91 106,71 métermázsa lemezt készített. Bárczy Zoltán i. m. 91. o. [21] Vass Tibor: Jelbeszéd az ózdi finomhengerműben. Miskolc, 1977. Újabban 53 füttyjelet jegyzett fel, és ennek feldolgozását folytatja. [22\Nemcsik Pál: Adalékok a borsodnádasdi hengerészek szakszókincséhez. 62. lap. Kézirat, őrzési helye: Borsodnádasdi Helytörténeti Gyűjtemény. VI.-13. 1. sz. [23] Magyar Bányakalauz, 1892. Lásd: Bárczy Zoltán i. m. 89. o. [24] Jelenleg is több üzemegység működik a gyár keretében: hengermű, héjformázó öntöde, csatornaüzem, TRILEX stb. [25] A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság és Társvállalatai Jóléti Intézményeinek ismertetése. Bp., 1913. 103. o. [26] Nemesik Pál: Munkáslakás és berendezése a rimái társulat munkásgyarmatain (1852-1945). Legújabbkori Múzeumi Közlemények, 1967. 1-2. sz. Bp., 17-33. o. [27] Nemesik Pál: Az Ózd-vidéki munkásság dalai. Bp., 1975. 51. o. [28] Nemesik Pál: A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. feketekönyvei, 1902-1940. Borsodi Levéltári Évkönyv. I. Miskolc, 1977. 71-96. o. [29] Lásd a 25. jegyzetben idézett mű 11. lapján. 173
