Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Dömötör Sándor: A „kegyetlen betyárvilág” és Jáger Jóska balladája
[17] Ág Tibor 1974. 68. sz. Énekelte Ondrej Márton 66 éves. [18] HmLt. IV—11/1 köteg nro 18. (Statáriális iratok) A köteget Szántó Imre is említi: 1956. 489-490. [19] Az OSZK 803. 804. sz. példányára a címlapra egykori kézírással ráírták: Kiadta Palóczy László. Akis füzet teljes címe: Tekintetes Nemes Borsod Vármegyei Törvény-széki és a felsőbb itélő-székek által is Rablásért, és Gyilkosságért Halálra ítéltetett Fodor Pál Geszthi lakos ellen hozatott, - ’s Miskólczon 1818-dik Esztendó'beli Pünkösd Hava 25-dikén kihirdettetett, - és Végre is hajtattatott Ítéletek. Kinyomtattatott Miskólczon, Nemes Szigethy Mihály Privil. Könyvnyomtatónál. [20] OL. P 1700. sz. Ragályi cs. lt. 1-2. csomó 8. tétel. [21] Kerekes Lajos 1962. 3. sz. 53-58. A családtörténeti adatokat vázlatosan közli, inkább közéleti tevékenységeit ismerteti. A miskolci múzeumban őrzött relikviákról, síremlékéről, arcképéről és emléktáblájáról sok fotó. [22] Lásd a 20. jegyzetnél. A Medve-család tagjainak jelentős szerepe volt ebben a rablásban. Később az 1836. december 27-én halálra ítélt Medve Pál Miskolcon ötödmagával támadta meg a Tizenháromváros utcában lakó 82 éves Holló Józsefet, kinek segélykiáltása felverte a környéket. Tzihay János és Béres Mihály bátran szálltak szembe a rablókkal, mire ezek jobbnak látták a menekülést, de Medve Pált elfogták és kivégezték. Históriáját Komáromy János versbe szedte. Békés István 1966. 22-26. [23] BAZmLt. Borsod megye közgyűléseiben 1831. év 336., 543., 1093., 1240. és 1480. sz. alatt. [24] Uo. 4422/1830. sz. [25] Uo. 4421/1830. sz. [26] Uo. 910. 942, 1016, 1905, 1912/1826. sz. [27] Uo. 2314/1828. sz. [28] Uo. 191/1831. sz. [29] Uo. 3516/1831. sz. [30] Uo. 2093/1831. sz. [31] Uo. 4811/1830., 3516/1831. sz. HmLt. Közgy. 2595/1830. sz. [32] HmLt. Közgy. 960/1832. sz. [33] Uo. 2817/1830. sz. [34] Uo. 2595/1830. sz. [35] Uo. 1000, 2797/1832. sz. [36] BAZmLt. Közgy. 4618/1830. sz. [37] Uo. 1155-1156/1833. [38] Uo. 4527. 4577/1830. sz. [39] Uo. 3444/1832. sz. [40] Uo. 333-3351/1833. sz. [41] Uo. 3450/1832. sz. [42] Uo. 3446/1832. sz. [43] Uo. 2809/1831. sz. HmLt. Közgy. 79/1832. sz. [44] HmLt. Közgy. 649/1832. sz. [45] Uo. 1131/1833. sz. [46] Uo. 2336, 2346/1833. sz. [47] BAZmLt. Közgy. 199-200/1833. sz. [48] HmLt. Közgy. 2131/1833. sz. [49] BAZmLt. Közgy. 1041/1833. sz. [50] HmLt. Közgy. 1131/1833. sz. [51] Kilián István 1966. 416-443. [52] Zákonyi Ferenc 1976. 17-40. IRODALOM Ág Tibor 1974. Édesanyám rózsafája. Palóc népdalok. Bratislava. Balogh István 1958. Pusztai legeltetési rend Debrecenben a XVI1I-XIX. században. Ethn. 1959. Szabolcs megyei statútumok a pásztorok megrendszabályozásáról a XVIII. században. Nyíregyháza. 1965. Szabolcs megyei pásztorösszeírás 1796-ból. Ethn. 146
