Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)

Hőgye István: Hegyaljai vásárok, piacok, 1711-1849

„ . . . Drága jó Piatza vagyon e’ Városnak,

Mellyben jó vására van minden árosnak.

Hotykáról gombákat hordó kuzuposnak Kis Patakon lakó Fazekas tsuprosnak.

Vágynak az Piatzon öt áruló Boltok . . (Sárospatak)

„ ... Piatza is jó van, mindent vásárolhat,

Ki vidékről bé jő, az vehet és adhat Mire szüksége van Uraknál találhat,

Városi, falusi könnyen boldogulhat. (Sátoraljaújhely)

„ . . . Vagyon hat vásárja . . . jó heti piatza.” (Tokaj)

„ . . . Négy vására ennek esztendó'nként esik,

Néha kevés haszon abból következik.

Ollykor némellyeknek csordul vagy tseppenik.” (Tállya)®s

A vásárok, piacok történeti, néprajzi vizsgálatára a korábbiaknál nagyobb figyelmet szentelhetnénk. Életmód-alakító sajátosságaikat, egy-egy tájegység vásárainak gazdasági, társadalmi, kulturális hatását elemzőbb tanulmányokban kellene méltatni. Gazdag, sokféle levéltári forrásanyag: árszabások, vám, vásári helypénzjegyzékek, vásárhirdetések, vásári jelentések, városi, megyei, hatósági rendelkezések, körlevelek biztos alapot szolgáltatnak a további kutatásainkhoz. Ezeknek az adatoknak részletesebb kielemzésével egy- egy vásár képe konkrétabban kirajzolható lehetne, mint a néprajzban eddigi leírások.

A hegyaljai vásárok, piacokról megállapíthatjuk, hogy jelentősek voltak, nemcsak az itteni nép életében, de az országos vásár-piac hálózatban is. Itt sajátos mértékek is voltak használatban; a hegyaljai bor mértékmérői, a gönci hordó, az ántalag, vagy a zempléni köböl és cseber.

Jelen tanulmány a most szélesedő vásár-, piackutatásnak egyik megnyilvánulása.

JEGYZETEK

[1 ] Román János: Zemplén megye falusi és mezővárosi iparának termelési viszonyai a XVI-XVII. században, különös tekintettel a Hegyaljára. Makkai László szerkesztette: Jobbágytelek és paraszt- gazdaság az örökös jobbágyság kialakulásának korszakában. Bp. 1966. 565-627. o.

[2] Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár Sátoraljaújhelyi Fióklevéltára (továbbiakban Z. lt.). Közgyűlési és törvényszéki iratok 1822. Loculus (továbbiakban Loc. = polc) 211. Numerus (továbbiakban Nr. = szám) 626.

[3] Z. lt. Sátoraljaújhely Városkönyve 1617. 8. o.

[4] Vásárszabadalmak idejére ld. Román János: L m. 577. o.

[5] Erdőbénye vásártartására Z. lt. Közgyűlési i. 1829. Loc. 281. Nr. 521.

[6] Tolcsva országos vásárai: Z. lt. Közgyűlési i. 1834. Loc. 307. Nr. 430. és Tállya körlevelek jegyzőkönyve (továbbiakban jkv.) 1839. év. 194. o.

[7] Z. lt. Tokaj körlevelek 1757. Nr. 26.

[8] Vásárok időpontjára adatok: Z. lt. Loc. 211. Nr. 626. Loc. 281. Nr. 521. Tokaj körlevelek. 1757. Olaszliszka körlevelek 1832. szeptember 29. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez (továbbiakban Akk.) III. kötet 36. о. XVI. k. 245. о. XIX. k. 287. és 362. о. XX. k. 282. о. XXI. k. 253. és 348. o.

[9] Z. lt. Tállya körlevelek jkv. 1822. 108. o.

[10] Z. lt. Olaszliszka körlevelei 1832.

[11] Z. lt. Zemplén megye közgyűlésének iratai 1829. Loc. 281, Nr. 521.

[12] Vásárrendtartások: Z. lt. Sátoraljaújhely Városkönyv 1617. Tárcái törvénykönyve 1606. Tokaj Protocollum 1610. Keresztúr vásártörvényei közölve az Akk. VII. k. 306—307. o. és 337—338. o. Sárospatak Tudományos Gyűjtemény Levéltára. Irregestrata 10-13.

[13] Z. lt. Tokaj szerződések 1759.

7 Levéltári Évkönyv IV

97