Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Hőgye István: Hegyaljai vásárok, piacok, 1711-1849
A hetivásárokra, piacokra a környékbeliek jártak árut cserélni, tájegységenként, néha falunként is jellegzetes terményt, terméket kínáltak: Bodrog menti falvak halat, zöldségféléket, főzeléknek valót, Viss, Kenézlő, Zalkod lakói krumplit, káposztát, bodrogköziek gabonát, háziipari termékeket, fűzfavesszőből font kosarakat, gyékényből szőtt lábtörlőket, szakajtókat, kaptárokat, hegyköziek fa evő és használati tárgyakat, kanalakat, villákat, teknőket, tálakat, tányérokat, gereblyét, a hotykaiak, hutások, bányácskaiak gombát, vadat, erdei gyümölcsöket. Az erdőhorvátiak gyakori áruja a perec volt, amelyet szívesen kerestek a vevők a hegyaljai vásárokon. A fenti terményeket mindig szigorúan pontos mértékekkel kellett mérni, erre a piacbíró, de a megye is nagyon vigyázott. „ . . . A Szolgabirák minden Városban, mind véka, mind ittze, mind más mértékeket szorosan meg visgáljanak, a vékáknak tetézve való mérését meg tiltsák” — utasítottak 1790-ben.61 Egy 1799. évi főszolgabírói jelentésben pedig ez áll: „ ... A megyének petsétes mértékei (t.i. hitelesített) Posonyból hozattak és úgy adattak ki a Földesuraságoknak, Bíróknak, akik mértékre vékát szoktak ki adni.. . azért a vékák igaz voltára vigyázzanak, a hibás vékatartókat azonnal büntessék . . .”62 A vásárbírónak egyik legfontosabb kötelessége is ez volt, még esküjének szövegébe is bevették „ . . . a’ fontokkal és mértékekkel vissza élőket felsőbb határozatok szerént személy válogatás nélkül . . . feladom.”63 A vásárokon csak hiteles mértékekkel volt szabad mérni, legyen az súly, nossz, vagy űrmérték is. A 17. században általában a vásárbírók adtak ilyen hitelesített „pecsétes” mértékeket, melyért az eladónak fizetni kellett. A hegyaljai gyakorlatban a következő mértékek voltak használatban: űrmértékek: meszely (féliccés) = 0,42 liter, icce = 0,84 liter, pint = icce kétszerese 1,7 liter, köböl (bormérésre) = 8,5 liter, csötör, szapú vagy véka (a Hegyalján használatos a pozsonyi véka) = 31,2 liter, cseber = 50 icce vagyis 42,3 liter, akó = 54,3 liter, pozsonyi köböl = 65,5 liter, hordó = gönci hordó 136 literes, ennek fele ántalag. Egyes hegyaljai vásárokban használták még a zempléni csebert is, mely 50,9 literes volt. Kétféle súlymérték volt forgalomban: lat = 2 dkg, font = 0,56 kg. Hosszmértékek közül a sing = 64 cm és a rőf = 77 cm általános. Fizetőeszközként a korszakban használt pénzek: pénz vagy dénár, krajcár = 2 dénár, félgaras vagy poltura = 3 dénár, garas = 6 dénár, peták = 14 dénár, máriás = 34 dénár, magyar forint = 100 dénár, rajnai, rénes forint = 120 dénár, tallér = 210 dénár.64 A vásárokban és piacokon ahol annyi ember és annyiféle szándékkal megfordult, elkerülhetetlenek voltak az összezördülések, viták, veszekedések, „vásári lármák”. Legtöbb vitára a minőségrontók adtak okot, a hús, bor, kenyér minősége és mennyisége, mértéke miatt. Szinte évente forogtak a hegyalja városaiban azok a megismételt körlevelek, amelyben szigorú utasítások mentek, hogy: „ .. . Mind a’ Semlye Sütő Mesterek, mind pedig a’ Kenyér Sütő Aszszonyok intetnek, hogy jól ki készült Semlyéket és Kenyereket készítsenek, mind a’ mértéket, mind az árat meg tartsák ... ha jól ki nem készült sületlen semlyét avagy kenyeret tennének ki a’ Piatzra azonnal a’ hibás kenyér vagy semlye confis- caltatni fog és ezen kívül az eladó fél elsőben 3 Rforintokban vagy ennek helyében 3 napi kenyéren és vizen töltendő árestomban fog büntettetni, ha másodszor tapasztaltatik, a büntetés duplázódni, ha harmadszor tripláztatni fog . . . Sokszor hibázó Személy, mint alkalmatlan a’ Semlye avagy Kenyér sütéstől tellyességgel el tiltatik . . .”6S Gyakori eset volt a súlycsökkentés, ami szintén veszekedésre adott okot, hatósági kivizsgálást igényelt a helyszínen. 1759-ben Sátoraljaújhelyben a dióverő vásáron vett 2 font só más mércéjén mérve csak másfél font volt panaszkodott Lasztoméri Jánosné a vásárbírónak, arról is, hogy az itteni kereskedők nem igaz mértékekkel mérnek, iccéjük is kisebb a megengedettnél.66 1770-ben a tokaji vásárban a mértéknél kisebb gyertyát áruló, csaló gyertyamártó legényt verte meg Ligái úr nagy kiabálások közben.6 7 Azoknak áruit is elszedték, akik 94
