Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Hőgye István: Hegyaljai vásárok, piacok, 1711-1849
Esztendönkint Négy Országos Vásárok fognak tartatni úgy, mint: Legelső Vásár fog tartatni és kezdődni folyó 1757-dik Esztendőben Szent György napján, előtte való nap Barom Vásár. Második belső vásár fog esni Szent Péter és Szent Pál Apostolok Napján, Barom Vásár pedig előtte való nap. Harmadik belső vásár fog folyni Ur Színe Változása Napján, előtte egy nappal mindgyárt Barom Vásár. Negyedik belső vásár fog tartatni Minden Szentek Napján az Barom Vásár pedig előtte egy nappal . . .”7 A vásár napja, mint ünnep, mint jeles nap szintén hangsúlyozza a fontosságukat, vasárnap szavunk a vásár napjából alakult, amely a hét többi napjától megkülönböztetett ünnepi napot is jelöl. Kezdetben talán a városok templomainak védőszentje napjához, ünnepéhez, búcsújához kötődhetett a vásár, ezért gyakoriak az ilyen vásárelnevezések a Hegyalján: Szent József (márc. 18.) Liszkán, Szent György (ápr. 24.) Szerencsen, Erdő- bényén, Szent Kereszt Feltalálása (máj. 3.) Keresztúrban, itt a helységnév a templom védőszentje és országos-vásárnév egybeesik. Keresztelő Szt. János (jún. 24.) Tállyán, Tokajban, Szent Anna (júl. 26.) Tokajban, Szent István (aug. 20.) Erdőbényén, Szent Egyed (szept. 1.) Újhelyben, Szent Márton (nov. 11.) Tarcalon, Szent Tamás (dec. 21.) Tokajban, Üjhelyben stb. Ha a felsoroltak korábban búcsúvásárok is voltak egyben, a 18. századra már eltűnt ilyen jellegük és az árucsere dominált. Elnevezésükben a termelési rendhez, a természethez, a vegetációhoz, évszakváltozásokhoz, az állattenyésztés biológiai szakaszaihoz igazodó tavaszi, tavaszutói, nyári, őszi, téli vásárok voltak. így hegyaljai elnevezésekkel élve volt Gyümölcsoltó Boldog Asszony (márc. 22—25.) Tokajban, Tarcalon, aratási vásár (jún. 29.) Szerencsen, Sarlós Boldog Asszony Vására (júl. 2.) Újhelyben, Dinnyés Vásár (aug. 10.) Sárospatakon, Dióverő Vásár (szept. 1.) Sátoraljaújhelyben, Hordós vásár (okt. 13.) Tállyán stb. A vásártartó hegyaljai városokban az alábbi időpontban voltak a „derék soka- dalmak”: Bodrogkeresztúrban: Mátyás napján (febr. 24.), Pünkösd csonka hetében (május vagy júniusban), Szent Bertalan-napon (aug. 24.), Szent Katalinkor (nov. 25.). összesen négy vásárt tartott, gyakori megjegyzés a vásároknál, ha vasárnapra esnének a napok, úgy az azt megelőző hétfőn „tartatik a sokadalom”. Erdőbénye négy országos vásárt rendezhetett: Károly-napon (jan. 28.), Szent Györgykor (ápr. 24.), Szent István napján (aug. 20.) és Lukács (okt. 18.) napokon. Mád vásárai: évenként négy alkalommal; Bálint-napkor (febr. 15.), Szent László napján (jún. 27.), Szent Mártonkor (nov. 11.) és Szent Borbála napján (dec. 12.). Olaszliszka: négy országos vásárt rendezhetett. Szent József napján (márc. 19.), Szent László (jún. 27.), Szent Mihály (szept. 29.), Szent András (nov. 30.) napjain. Sárospatak: Fridrikre (márc. 8.), Áldozó csütörtökre (május, júniusban), Szent Lőrinc, vagy dinnyevásár (aug. 10.), Szent Miklós napján (dec. 6.) tarthatott országos vásárt. Sátoraljaújhely összesen hat vásárt rendezhetett: Apollónia vására (febr. 9.), Virágvasárnap (változó időpontokban, általában márciusban), Sarlós Boldogasszony, vagy aratási vásár (júl. 2.), Szent Egyed-napi vagy dióverő vásár (szept. 1.), Szent Imre-napi (november 5.), és karácsonyi (dec. 21.) másként Szent Tamás-napi vásárokat. Szerencsen 1757-től négy országos vásár volt: Szent György napján (ápr. 24.), Péter-Pál-napkor (jún. 29.), Úr Színe Változásakor (aug. 16.), és Minden Szentek napján (nov. 1.). Tállyán tartott vásárok időpontjai: Vince napján (jan. 22.), Nagyheti vásár (március, április), Szent János (jún. 26.), Kálmán-napi vagy hordós vásár (okt. 13.). Tarcalon szintén négy vásárt tartottak. Gyertyaszentelő (febr. 2.), Gyümölcsoltó (márc. 22.), Szaniszló napján (máj. 7.), Szent Márton napján (nov. 11.). 85
