Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Vass Előd: Borsod megye török adóztatása az egri vár eleste előtt, 1544-1596
Borsod megye XVI. századi török adóztatásáról török nyelvű forrásokat kívántunk bemutatni. A török nyelvű források többsége fejadó-összeírás (dzsizje defter), részletes adóösszeírás (tahrir defter), vagy javadalom-birtok jegyzék (tímár defter), azért beszélünk a dolgozat címében is török adóztatásról. Az 1548., 1559. évi és az 1580. évi török adójegyzékek összevetése a török adóztatási terület kiterjedésének körülményeit és időpontjait a legjobban szemlélteti, ezért differenciáltabb tárgyalásukkal a Borsod megyei török adóztatás részletesebb körülményeit kívántuk bemutatni. A török részletes adóösszeírások legelejére bemásolt kanunnámék közül az 1580. évi teljes szövegének magyar nyelvű közlésével a Borsod megyei népesség és mezőgazdasági termelés akkori viszonyainak visszatükrözését kívántuk elérni4 8 FÜGGELÉK A HATVANI SZANDZSÁK KANUNNAMÉJA Isztanbul, Miniszterelnökségi Levéltár, Тары defter Nr. 823, Varak 109, III. Murad szultán korából (1574-1595) [1] Az említett szandzsákban levő adófizető (reaja) minden háztartásából (hane), amelynek értéke házában és szőlőjében és a házában közepesen értékelhető holmijában, némely marhái és hordói és gabonája után számítható 300 akcsét tesz ki, minden év meghatározott idejében 50-50 akcse fejadót (dzsizje) adjon. Azonban szokás szerint ennyi vagyonnal nem rendelkezők semmit se adjanak, s a régi defterben is így vétetett be. Az 1566. évben császári fermán a fejadó tíz akcsével való felemelését rendelte el, s így ezentúl évente 60-60 akcse megadását írta elő. [2] A jelenlegi szultán, - a hét égi övezet padisahja, az igazhit és az igazhívők szultánja, a hitetlenek és az eretnekek üldözője, szultán fia szultán Murad szultán, kinek dicsősége növekedjék! — ő felsége, a császári trónt elfoglalva fermánt bocsátott ki a forint illeték (resznti filori) címén 66 akcse beszedéséről és ezt az új császári defterbe is így foglaltatta bele (t.i. a fejadó összegét 66 akcséra emeltette). [3] A fejadó megadására képes adófizető (reája) kapu illetéket (reszmi kapu) szpáhijának, Szent György napján 25 akcsét és Szent Márton napján is 25 akcsét, „iszpendzse” címén adjon. [4] A gabona és egyéb szemesterményekből és a föld terményeinek jövedelmeiből tizedeket szedjenek. [5] Az igazhívők (t.i. a mohamedánok) szőlőiből tized nem szedhető. Minden „dönüm” nagyságú terület (a.m. 912 mJ) után négy akcsét, dönüm illeték címén fizessenek. [6] Ha egy hitetlen adófizető (reaja) háza mellett kert lenne s oda saját magának petrezselymet, tárkonyt és más zöldséget ültetne, azokból eladásra semmit se visz, akkor semmit se fizessen. Ha azonban piacra viszi eladásra, akkor bosztán-kertjének terményeiből is tizedet adjon. [7] A méhkas tized címén, tiz méhkasból egy méhkast és öt méhkasból fél méhkast adjanak. Ha öt méhkas után ez nehézségbe ütközne, egy-egy méhkas fejében két akcsét fizessenek. A viaszperge- tés idején természetbeli megadása megnehezedik. [8] Az erdő- és legelőhasználati illeték címén minden adófizető háztartás (hane) 25-25 akcsét szokott adni, s ez szokás szerint ismét így jegyeztetett fel. [9] A sertésadó címén az egy évnél öregebb sertések után minden év végén két akcsét szedjenek be. A többiek után semmit se szedjenek be. A makkoltatásra hajtott sertések után makkoltatási illeték címén az ottani földesúrnak sertésenként egy-egy akcsét fizessenek. [10] Ha egy szpáhi adófizetőjének (reaja) juha egy másik szpáhi földjén telelés, vagy elletés címén megfordulna, minden 300 darabot kitevő nyájból telelésért egy kost, s elletésért egy bárányt akol illeték címén a földesúri földhasználat fejében adjanak, de a bárány tizedet a császári defterbe feljegyzettnek kell megadni. [11] Minden egész évben működő malomért 50 akcsét, s a fél évig működők után 25 akcsét illetékként fizessenek. A régi defterbe feljegyzettek szerint ismét így szerepel. Gyöngyös lakói malmainak egyike 300 akcse, másika 100 akcse illetéket fizet kerekei alapján, s a régi defterben feljegyzett módon az új defterbe is igy írták be. [12] Az igazhívők (t.i. mohamedánok) hajadon leányai 60 akcse, s az özvegyei 30 akcse, valamint a martalócok és a hitetlenek (t.i. a nem mohamedánok) hajadon leányai 30 akcse, s az özvegyei 15 akcse menyasszonyi illetéket (t.i. házasságnál) a régi defterben feljegyzettek szerint ismét fizessék. 5 Levéltári Évkönyv IV 65
