Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Csizmadia Andor: Urbárium és közigazgatás a feudális kori Apátfalván
A meglevő bírói elszámolások alapján a községi vagyonkezelés a következő képet mutatja (a számadási év mindig november 1-én kezdődik és október 31-én ér véget): 1795/96. gazdasági évben készpénzbev. 1666 ft 38 2/8 kr készp. kiad. 1666 ft 38 2/8 kr Természetbeni bevétel gabona 120 coreti(véka) zab 106 coreti (véka) széna 492 portio (rakás) bika 6 Az új bírónak átadott a kiadások levonása után gabonában 4 vékát zabban 49 vékát szénában 40 porciót végül 4 bikát 1796/97. gazdasági évben a pénzbevétel 1208 ft 58 4/8 kr kiadás ugyanennyi illetve marad a kasszában 74 ft 18 kr Naturálékban bevesznek 115 véka búzát 117 véka zabot 712 porció szénát marad a 4 bika és vesznek 1 ménlovat. 1797/98. gazdasági évben a pénzbevétel 1510 ft 1 4/8 kr kiadás 1330 ft 21 Hátralék 105 f. 30 kr Hátralék 105 f. 30 2/8 kr Hátralék 132 f. 24 2/8 Hátralék 98 56 Marad a köv. évre 179 ft 40 4/8 kr Hátralék 98 56 Naturálékban bevesznek 120 1/2 véka búzát 114 véka zabot 1044 porció szénát van 3 bika és az előző évben szerzett 1 ménló. Bontsuk fel elemeire a számadásokat és képet kapunk Bélapátfalva mezőváros XVIII. századvégi községi gazdálkodásáról. A község szedi be és továbbítja a vármegyének az adót. 1795/6 költségvetési évben 128 5/8 dikával van megterhelve a mezőváros. Ez a dika 147 családra esik, akik közül a legnagyobb ifj. Mikó Mátyás dicája (3 3/8). 1 dica után fizetnek 9 ft 36 kr-t. Az összes bevétel tehát 1234 ft. 48 kr. A következő 1796/7. évi számadásban más a kivetési alap. A megadóztatott 147 családra most 89 dica esik. 1 dica után 10 ft. 16 kr-t fizetnek. Ebben a számadásban azonban külön van feltüntetve az, ami az államot, tehát a hadikasszát (cassa bellica) illeti és az az összeg, ami a vármegyét (cassa domestica). 1 dica után a hadikassza járandósága 6 ft. 52 kr, a házi kasszáé 3 ft. 24 kr. Ezen az alapon a bellica cassat 611 Rft 8 kr, a házi kasszát 302 ft. 36 kr. adóbevétel illette.1 S4 A mezőváros is szed lakosaitól a saját hasznára, de egész csekély összeget, mert ebből 1795/6-ban 76 ft 24 kr 1796/7-ben 102 ft 31 kr 1797/8-ban 45 ft 35 kr bevétele van. A város bevételét alkotja a Korcsma árenda, amiből 1795/6-ban 20, 1796/7-ben ugyancsak 20 ft bevétel volt, 1797/8-ban úgy látszik nem adták árendába, vagy az eladás után kötöttek ki részesedést, mert a bevétel 55 ft. 3 kr. volt. A korcsma jövedelmének elszámolására a XVIII. századi többször említett Instrukció 18. pontja ad utasítást. Hogy ne legyen zavar a korcsmái számadások körül, a korcsma jövedelmét mindig a bíró kezéhez kell fizetni és arról a bíró köteles számot adni. 41
