Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Madarász György: A termelőszövetkezeti mozgalom helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az 1956-os ellenforradalomtól a konszolidáció befejezéséig
Ezekben a közös gazdaságokban többnyire nem működött pártszervezet, de még pártcsoport sem, így a megyei-járási pártbizottságok is elhanyagolták ezeket a szövetkezeteket.88 A későbbiekben hoztak határozatokat a támogatásukról, de ez anyagi eszközök híján csak ígéret maradt. A közös erőfeszítések hatására a termelőszövetkezeti mozgalom a megyében is megerősödött, ami a gazdálkodás színvonalának emelkedése mellett mennyiségi fejlődést is jelentett. Ez azonban semmilyen tekintetben nem hozott döntő változást, nem tudta kibontakoztatni a nagyüzemi gazdaság fölényét. A megyei pártbizottság 1958. májusi ülésén reálisan értékelve az adott helyzetet megfogalmazta, hogy „a termelőszövetkezetek termésátlagai 1960-ig múlják felül az egyéniekét, és a termelés önköltségét illetően minimum az egyéni paraszt gazdasági színvonalát érjék el. Politikai szempontból az egyéni paraszt felé be kell bizonyítaniuk a szocialista gazdaságok fölényét.”89 Az ellenforradalom utáni mélypontról a konszolidáló tényezők hatására lassú fejlődés indult meg a termelőszövetkezeti mozgalomban, ami a párt kibontakozó új agrárpolitikája ellentmondásainak és a helyi vezetés bizonytalanságainak jegyeit is magán viselte. A hátráltató tényezők ellenére azonban a megye termelőszövetkezeteinek többsége 1958-59. fordulójára politikailag, gazdaságilag megszilárdult. Az egyéni gazdálkodás hosszabb távú lehetőségében bízó parasztság többségére ez a fejlődés nem volt módosító hatással, mivel a szövetkezetek eredményei, a tagok életszínvonala nem, vagy alig haladta meg az egyéniekét. Annak ellenére, hogy a közös gazdaságok nem tudtak bizonyító erejű tényeket produkálni a nagyüzemi gazdálkodás fölénye mellett, az elért eredmények elégséges alapot biztosítottak a megye mezőgazdaságának szocialista átszervezéséhez. JEGYZETEK [ 1 ] A közölt tanulmány „A mezó'gazdaság szocialista átszervezése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében” című dolgozat I. fejezete. A témával foglalkozó országos szintű munkák: Orbán Sándor: Két agrárforradalom Magyarországon, Bp. 1972. Donáth Ferenc: Reform és Forradalom, Bp. 1977. Simon Péter: A magyar mezőgazdaság szocialista átszervezésének útja, MüM M-L. Okt. Főosztály tájékoztatója, 1969/4. [ 2] Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény 1870-1970. KSH. Bp. 1973. II. kötet 25. és 418. oldal. Az általam használt források mindegyike a területre vonatkozó adatokat kataszteri holdban közli, ezért munkámban a jelenleg érvényben levő mértékegység (hektár) ellenére az eredeti megjelölést használom. [ 3] Borsod-Abaúj-Zemplén megye fontosabb statisztikai adatai 1956. 42—43. oldai; és 1961. 20. oldal. KSH B.-A.-Z. m. lg. Miskolc, 1957. és 1962. [ 4] Számvetés az MSZMP kongresszusa előtt KSH B.-A.-Z. m. lg. Miskolc, 1959. 85-87. oldal. [ 5] Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény 1870-1970. KSH Bp. 1973. II. kötet 138. oldal. [ 6] Borsod-Abaúj-Zemplén megye fontosabb statisztikai adatai. 1956. 177. oldal. KSH B.-A.-Z. m. lg. Miskolc, 1957. [ 7] Számvetés az MSZMP kongresszusa előtt KSH B.-A.-Z. m. lg. Miskolc, 1959. 96. oldal. [ 8] Kun László: Az 1956-os ellenforradalom és a konszolidáció Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. 37. oldal - Kandidátusi értekezés, Kézirat [ 9] Borsod-Abaúj-Zemplén megye fontosabb statisztikai adatai 1956. 169. oldal. KSH B.-A.-Z. m. lg. Miskolc, 1957. [10] Uo. 173. oldal [11] MPB Arch. 1. fond 4. ö.e. Jelentés a termelőszövetkezetek szervezeti és gazdasági helyzetének felülviszgálatáról. 1957. május 9. [12] MPB Arch. 1. fond 1. ö.e. MTVB Mezőgazdasági Osztálya jelentése a megyei pártbizottságnak mezőgazdasági és falusi politikánk egyes kérdéseiről. 1958. május 28. 303
