Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Madarász György: A termelőszövetkezeti mozgalom helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az 1956-os ellenforradalomtól a konszolidáció befejezéséig
Az adatokból látható, hogy a tagság zömét a vizsgált időszakban a 40—60 évesek adták. A tőlük fiatalabb korosztályok 1956-ban nem, 1957 és 1958-ban néhány százzal haladták meg őket — ami kismértékű fiatalodást jelent —, de egyetlen évben sem haladták túl az összes 40 év fölöttit. A nemek szerinti megoszlás azt mutatja, hogy a tagság több mint egyharmada nő volt. Bár közöttük 1957—58-ban a 40 év alattiak voltak többségben, nem ellensúlyozhatták a munkaerejük teljében levő férfiak hiányát. Rosszabb a helyzet, ha az 50 éven felüliek arányát vizsgáljuk járásonként. Az össztagság 40,8%-a 50, 10%-a pedig 65 éven felüli volt. Az ipari járásokban különösen nagymértékű elöregedés tapasztalható, ami a kedvező ipari munkalehetőségeknek és a rossz gazdálkodási viszonyok elől való menekülésnek tudható be. Az ózdi járásban a tagok 80%-a, a putnokiban 61,4%-a, az edelényiben 51%-a, az encsi járásban 50%-a 50 év fölötti volt.30 Pontosabb lesz a kép, ha figyelembe vesszük az egy főre eső szövetkezeti terület alakulását is.31 Egy tagra jutó 1956. 1956. 1957. 1957. 1957. IX. 30. XII. 31. III. 31. VI. 30. IX. 30. összterület kh. 8,0 11,3 10,6 10,3 10,3 szántóterület kh. 5,5 7,3 6,9 6,7 6,7 1956-hoz viszonyítva 1957-ben több mint 1 kh-dal nőtt meg az egy főre eső szántóterület, ez az átlag azonban termelőszövetkezetenként elég nagy szóródást mutatott. 80 szövetkezetben 5—8 kh között, 43 szövetkezetben 8 kh vagy annál több, és csak 23 szövetkezetben esett 5 kli-nál kevesebb szántóterület egy tagra.32 Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a termelőszövetkezetek gépeinek csökkenését sem. A termelőszövetkezetek fontosabb gépei.33 1957. 1957. június 30.________________december 31. szántó- és univerzál- traktor 37 33 lókapa 644 547 fogatos vetó'gép 200 227 permetező gépek 81 71 fűkasza 79 83 lógereblye 195 202 Figyelembe véve a felbomlások és kilépések következtében lecsökkent eszköz- állományt és a kedvezőtlen művelési viszonyokat, az elöregedő tagság alig vagy nem megfelelő szinten művelte meg a közös területet. Az ellenforradalom következményeként a munkaerő minőségi színvonala is csökkent. Ezen a területen is éreztette hatását a gazdálkodáshoz többet értő középparasztok számának csökkenése, a tagság elöregedése. A szakember-ellátottság és a vezetés színvonala is megoldatlan volt, illetve visszaesett. Az ellenforradalom előtt működő szakemberek egy része elment, egy részét a tagság elzavarta. Mivel a korábbi kényszer és szigorú terhek megtestesítőit látták bennük, a termelőszövetkezetek nagy része idegenkedett a gazdasági szakemberek — könyvelők, agronómusok — alkalmazásától. A vezetőség nagy részét ugyancsak leváltották. Az újak tapasztalatlanok voltak, hozzáértés, kellő 292
