Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Csizmadia Andor: Urbárium és közigazgatás a feudális kori Apátfalván
egri káptalanhoz, s többek között a béli apátság javait is megkérdi. A káptalan jelenti, hogy az apátság jószágát ők bírják, mivel az apátságot egykor az egri püspök káptalanával együtt alapította. Minden oklevél nincs náluk, mert néhány a fiskusnál van, mivel Czeglédi Albert egykori egri nagyprépost 5000 rénes forintot a fiskusnál letett, s a Rákóczi-háztól is, mely az apátság néhány birtokát kezében tartotta, azokat visszaváltotta és bekebelezte.87 1696-ban a borsodi dicajegyzék megőrizte Apátfalva akkori lakóinak névsorát. Ezek: Simon Jakab, Barta Gáspár, Mikó Gergely, Kormos Pál, Nagy Pál, Simon István, Barta István, Mikó András, Bodi Boldizsár, Csuhány Mihály, Pelyhe Mihály, Sas Miklós, Holló János, Hegyi János és Pál, Kakuk Mihály, Mező Mátyás és András, Bereczk Menyhért és Gergely, Barta Mihály, Mikó Lőrinc. Mindegyiknek négy-négy mérős földje van.88 Mikor Telekessy István egri püspök elhatározta az egri papnevelő intézet felállítását, s megfelelő jövedelmekről is akart gondoskodni, figyelme a bélháromkúti apátság birtokaira esett, melyek a török uralom alól felszabadulva, az akkori gazdálkodási lehetőségek mellett is alkalmasoknak látszottak a szeminárium fenntartásának biztosítására. Tárgyalásba bocsátkozott az egri káptalannal, sőt már elődje Fenessy is ezt tette, de akkor a káptalan ellenezte.89 Közben azonban a ciszterci rend is megmozdul és akcióba lép a török által elfoglalt régi apátságai visszaszerzése érdekében. Mikor 1698. február 15-én Zolnay András a wellehrádi apátnál a ciszterci rendbe való vételét kérelmezi, biztatja az apátot, mozdítson meg minden követ a régi apátságoknak, elsősorban a béli apátságnak, melyet most az egri káptalan birtokol, e rosszhiszemű birtokosoktól való kiragadására és a rendnek való visszaszerzésére.90 Úgy látszik, a ciszterciek tettek is lépéseket az udvarnál, mert mikor Telekessy megostromolta a káptalant, már engedékenyebbnek mutatkozott. Ennek ellenére húzta- halasztotta az ügyet. Telekessy türelmetlen lett és 1700. augusztus 26-án megsürgeti káptalanát, amelyik még mindig Kassán időzött, hogy most már, mivel a török kitakarodott, ha nincs is olyan szép palotájuk, ülő, hogy legalább felerészben székvárosukba Egerbe visszaköltözzenek. Méginkább sürgeti a bélháromkúti apátságnak a papnevelő intézet részére való átadását. Ügy látszik értesült arról, hogy a ciszterciek is lépéseket tettek, mert óvja káptalanát a további késlekedéstől, nehogy valami régibb birtokos jogait érvényesítse és végül is a vitatkozás közepette a harmadik örüljön.91 Végre a káptalan Kassán tartózkodó tagjai is belátják, hogy úgysem tarthatják meg az apátságot, hát inkább lemondanak róla.92 Szeptember 21-én meg is történik a formális lemondás.93 Úgy látszik Telekessy sietett az adománylevél kieszközlésével, melyet I. Lipót már ez év október 17-én kibocsátott s abban a béli apátság javait az Egerben létesítendő papnevelő intézet fenntartására adományozta.94 Az alapítólevelet Telekessy csak a Rákóczi-háborúk után, 1709. augusztus 4-én adja ki.9 5 Apátfalva az apátság javaival 1700. október 17-én az egri szeminárium földesurasága alá került.96 Apátfalva az egri szeminárium birtokában Alighogy az egri papnevelő intézet birtokába veszi a régi apátsági uradalmakat, egyszerre számos megoldatlan probléma tornyosul a gazdálkodás elé. A török időkben elmosódtak a régi határok, a jogrend lazulása sok új, a feudális rendtől eltérő szokás kifejlődésére vezetett. Az intenzívebb gazdálkodási módok, a pénzforgalom előtérbe nyomulása, a termények értékesítési lehetősége a feudális kor eddigi jobbágy kihasználási módszereit elégtelenné tették. A földesurak felélesztik, illetve kiépítik a majorsági üzeme21
