Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Csizmadia Andor: Urbárium és közigazgatás a feudális kori Apátfalván
az egri püspökök? A községben ugyanis rendkívül erősen tartja magát a hit a vörös barátokról, akik semmiképpen sem lehettek ciszterciek. A vörös barátokat a falu nem tartotta meg jó emlékezetében. Azt tartják róluk, hogy sokat dorbézoltak, szerették a lányokat, menyecskéket. Gyakorolták a jus primae noctis-t, s aki megtetszett nekik, ki se engedték. Volt egy legény, aki mikor megházasodott, azt mondta: az én feleségem nem megy el a vörös barátokhoz . . . Összefogott hát a többiekkel, nekimentek a vörös barátok klastromának, kikergették őket. A barátok elszaladtak, de az Eger felé haladó út mentén, az ún. Kisszorosban utolérték őket, s mindegyiküket agyonverték. Ezt a helyet nevezi azóta is a nép „paprakás ”-nak..4 9 Közben kiabáltak az emberek: Húzzátok ki a belüket. Ezért nevezik a hegyet Bélkőnek.50 Mások úgy beszélték, hogy egyszer a vörös barátok egy úrikisasszonyt fogtak el. Az azonban elbújt a templomban s egy vak koldussal üzent az atyjának, aki nagy hadvezér volt. A hadvezér sereggel jött a lányáért, azt kiszabadította, a barátokat pedig kiverték a klastromból.s 1 Hogy mi igaz a nép hagyományából, nem tudjuk. A szakmabeli történészek annyit jegyeznek fel, hogy a mohácsi vész után a két ellenkirály viszálykodásának idején a harmincas években Perényi Péter, aki az egri püspökség és káptalan jószágait erőszakosan elfoglalta és a hitújítást Eger vidékére behozta, seregével megszállta az apátfalvi monostort is s kikergette onnan a szerzeteseket. Perényitől visszavették ugyan a püspöki s káptalani javakat, de a szerzetesek nem tértek vissza többet az apátságba. Apátfalva és az apátság többi javai a szarvaskői vár tartozékai maradtak s osztoztak annak sorsában.52 A középkorból Apátfalváról és a többi apátsági birtokról jobbágyot alig ismerünk. 1386-ban fordul elő az első apátfalvi jobbágy neve Jakab és Vince, a béli apát szolgái, akiket Szentmártoni Béli Miklós megtámadott. Sajnos nem ismerjük családnevüket, hogy a későbbi jobbágyokkal az összeköttetést megkereshettük volna. Királdról 1393-ban ismeretes Barnabás jobbágy neve, akit a Németin birtokos Belenek támadtak és vertek meg. A következő században 1481-ből Beuoz Antal upponyi jobbágyot támadják mega Pethők, ugyanakkor Bevengel Antal és Harnócz Damján bánhorváti jobbágyokat. Nevükkel később nem találkozunk. Ismerjük azonban az 1483-ban elfogott Koos Ambrus upponyi jobbágy leszármazottait, akik a mai napig is szerepelnek Upponyban. Ugyancsak Upponyban rohanták meg Sógor István jobbágyot a Báriusok. A Sógor család is szerepel a későbbi időben, de nem Upponyban, hanem Bánhorváton.53 Apátfalva a török háborúk alatt Apátfalva, mint a béli apátsági birtok egyik községe, a szarvaskői várhoz s közvetve pedig másfél évszázadon keresztül az egri várhoz kapcsolódik éppen úgy, mint az egri püspökség és káptalan egyéb birtokai.54 Ez alatt az idő alatt sokszor cserél gazdát. Előbb a szarvaskői várnagy gyakorolja a földesúri jogokat és a pozsonyi, illetve a szepesi kamara a felügyeletet, Eger várának eleste után pedig a szarvaskői török „vajda”, vagy a törökök éppen hűbérbirtoknak (kilidzs) adják ki s külön földesurat kap. Néha nyugalmasabb időben az egyháziak is igyekeznek kiterjeszteni hatalmukat Szarvaskőre, legalább is ezt mutatja az egyház részéről a török idők alatt előforduló két részletes jobbágyösszeírás. Emellett a béli apátság továbbra is királyi adományozás tárgya lesz. Igaz, hogy a címnél többet alig ér, de ebben az időben az egri püspökség, vagy káptalani tagság is alig jelentett többet címnél. Legtöbbször valamelyik egri kanonok kapja meg a béli apát címét,5 5 s vele együtt azt az igényt, hogy ha az apátság birtokai felszabadulnak, azt újból elfoglalhassa. Emellett az is előfordul, hogy a kamara, vagy a kamarától bérlő egri kapitány, vagy 15
