Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Csizmadia Andor: Urbárium és közigazgatás a feudális kori Apátfalván
Péter utóda János apát, kinek nevével 1486-ban találkozunk, úgy látszik megint a szerzethez tartozott.40 Ő lehetett az utolsó cisztercitarendi apát, mert ezután az adómá- nyosok az apátságot már csereberélik. Verebélyi Pál mester, az apátság akkori birtokosa ugyanis 1495-ben a bélháromkúti apátságot Bakócz Tamás egri püspöknek átengedte s helyébe egy egri kanonokságot, valamint a Szent András oltár igazgatóságát kapta. így került az apátság az egri püspökök fennhatósága alá, akik az azután következő zavaros időkben több-kevesebb sikerrel megtartották a maguk, vagy egyházmegyéjük más intézménye számára. Ettől kezdve az egri püspökök az urai az apátságnak. Mikor Bakócz Tamás felcseréli az egri püspökséget a2* esztergomi érsekséggel, a helyébe lépő Hyppolit d’Este, Mátyás sógora is birtokolja az apátságot. A működéséről fennmaradt modenai kódexben foglalt számadások szerint 1507-ben Apátfalván 757 akó bort fogyasztott el Hyppolit udvara. Ez komolyabb szőlőművelésre enged következtetni. Ugyanakkor a prior egy évre 10, a barátok egy évre 8 forintot kaptak fejenkint.41 Ezenfelül élelmet, lakást, ruházatot. 1503-ban csak 3 volt a barátok száma, 1508-ban már öten voltak s még egy orgonistát is szereztek.42 Hyppolit d’Este idejében a modenai számadáskönyvek számolnak be az egri püspöki s benne a béli apátsági birtokokon való gazdálkodásról. Az egri püspöki birtokokon a XVI. század elején hét tiszttartóság létezett, egyik közülük a béli apátságé, ami bizonnyal Apátfalván székelt.43 Mint a számadás is bizonyítja, a majorsági birtokokra fordítják ez időben a püspöki uradalomban a legkisebb figyelmet. A hatalmas püspöki birtokon mezei munkára mindössze 84 urasági jármosökröt és 16 igáslovat alkalmaztak. Ebből a legkevesebb: 4 a béli apátságban volt. Volt azután az apátságban 5 tehén, 3 borjú, 80 sertés, 50 tyúk, 38 lúd. Egy valamirevaló parasztgazdaságban ebben az időben is több volt. A püspökségben még jelentősebb volt a juhászat, de juhokat csak a püspök más birtokain jegyeznek fel, a béli apátságban ilyet nem tartottak.44 Kertművelés Egerben, Tárkányon és Apátfalván volt. A szántógazdálkodásra jellemző, hogy a hét falu határából álló „béli apátság terjedelmes uradalmának püspöki majorsági földjeibe körülbelül 60—70 kila őszi gabona- neműt” vetettek.45 A napszámra is tartalmaznak adatokat a számadások: „Item dedi tribus magistris de apatfalva qui ligna disposuerunt per dictum campagna, quia omnia erant pudrida: qui laboraverunt per octo dies fl. 2. den. 50.”4 6 Az ácsmunkások (3-an) 8 napig dolgoztak 2 forint 50 dénárért. A mohácsi vészre közvetlenül következő időben Szalaházy Tamás egri püspök az apátság birtokosa. Tamás püspök a szarvaskői várnagynak, Horváth Ferencnek, Ferdinánd király hívének 20 ezer forint kölcsön ellenében Szarvaskő várát és a béli apátságot zálogba bocsátotta. Tamás püspök halála után Horváth Ferenc a püspökkel kötött egyesség biztosítására a helytartótanácshoz fordult, s e kormányszék 1536. március 11-én hivatalosan is elismerte, hogy Horváth Ferenc a püspök életében és azóta is a hűségére bízott várat a legnehezebb viszonyok közepette oltalmazta, a vár védelmi költségét sajátjából fedezte, ezért a püspök Horváthnak a várat átadta azzal a kötelezettséggel, hogy Ferdinánd hűségében továbbra is megtartja. Horváthot Ferdinánd ebben megerősíti, s mindaddig kezén marad a vár, míg a zálogösszeget vissza nem fizetik 4 7 Tamás püspök halála után a zálogba tett apátsági javakra a kamara továbbra is felügyel, mert 1542-ben összeírja a jobbágyszolgáltatásokat, így Apátfalváét is.48 Ez az idő meglehetősen zavaros a kolostor történetében. Maradtak-e itt továbbra is a ciszterciek, vagy a ciszterciek feladták ezt a kolostort és más szerzeteseket telepitettek-e 14
