Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Dömötör Sándor: A „kegyetlen betyárvilág” és Jáger Jóska balladája
születésénél minden esetben Szalay József és Gulyás Katalin voltak a keresztszülők. A szülők házasságkötésénél a 80 éves Tóth György volt az egyik tanú, a másik Szobolovszky Adalbert (Béla) rangosabb uradalmi alkalmazott, talán éppen Tálas István főnöke. Az anyakönyv szerint Tálas János 20 éves legény 1792. szeptember 16-án kötött házasságot a 21 éves Szűcs alias Prágai Máriával. 1797-ben Tálas Andrásnak és Tóth Erzsébetnek Mihály nevű fia született. A Tálas család nem más faluból származott Darócra. Több ága is volt: a Jáger melléknév apja foglalkozása révén tapadt hozzájuk. Az adalékok mutatják, hogy Jáger Jóska nem számolta fel családi kapcsolatait, élete utolsó szakaszában is bizonyos mértékben ezek is segítették. Jáger Jóska 1823. február 7-én kötött házasságot a 18 éves Tóth Máriával. A házassági anyakönyv bejegyzése szerint ekkor 19 éves volt. A valóságban 1798-ban születvén, 25 éves volt. Az 1831. évi körözés 35 évesnek írja, pedig csak 33 éves volt. Feltehető, hogy tudatosan jelölte tévesen életkorát, de lehet, hogy emlékezetében ő maga sem őrizte meg pontosan. A Tóth családdal kapcsolatai igen erősek voltak. Tóth János nemesember volt, egy 1830. évi bejegyzés szerint lovaskatona a felkelős eregben. Jáger felesége nemes Tóth Mária 1832-ben elhalálozott: Mária nevű 9 éves kisleányuk még 1831-ben meghalt.41 Apósa, nemes Tóth János két ökrök eltolvajlása és rablókkal való szövetkezés miatt Jágerné elhalálozása után börtönben volt.42 Jáger apja 1832-ben 58, anyja 55 éves volt. Ha éltek még, nem voltak éppen a legöregebb emberek. A hatóságnak Jáger Jóska feleségének hagyatékával voltak problémái. Jáger Jóska életútja utolsó éveiben kalandosnak mondható: Balogh Ábrahám főfiskális 1831. pünkösd hava 4. napján jelenti, hogy Jáger József három másik rabbal együtt megszökött.43 Ez alkalommal kiadott személyleírása némileg különbözik az 1828. évitől: Tálas másként Jáger József 35 esztendős, özvegy, középszerű, vállas, zömökes termetű, kerék képű, szőke hajú, bajusszu, a jobb válla lapocka hegyin egy folyó seb, a bal szeme alatt vágás helye van, egy kevéssé nagyot hall. Jáger szökése, melyet börtöne falai kiásásával hajtott végre, sikerült, de bandájának tagjai lebuktak a csobánkai rablásnál. Móritz János erdőbíró 15 sertését Gömör megye tudósítása szerint Molnár másként Kenyhetz Mihály, aki magát Barkó Józsefnek is hívatta, Balogh Pista, Frantzi János, Kénosi másként Sulyok Mihály gömöri rablók követték el,44 de orgazdáik Csipkés vagy Molnár András váraszói és Dudás vagy Jakulik János domoszlai bacsó,45 Juhász András és Józsa Gergely. Jáger egyedül lopott, megfenyíttettek.4 6 A szentpéteri járás főszolgabírája jelenti, hogy Jáger József híres rablót Szűcs község erdejében 1832. Szent András hava előtt megölték.47 Heves megye pedig tudatta, hogy a híres rablót nemes Kormos József vágta agyon és kérte részére a kitűzött jutalmat.48 Borsod megye ezt azonban azért nem fizethette ki, mert a helytartótanács úgy intézkedett, hogy állami jutalmat csak törvényesen elítélt gonosztevő kézrekerítése esetén lehet kifizetni. Borsod megye a diósgyőri molnár gyilkosaira megyei díjat tűzött ki és azt ki is fizette.49 Jáger József kézrekerí- tésére szökése után újabb díjat nem tűzött ki, így megöléséért semmi címen nem fizethet.50 Jáger József egyik cinkostársáról, Révész Mihályról találunk némi utalást az egyik verses krónikában. Kosuth Dániel sajóvámosi földműves (1835—1908) sokat olvasott, szívesen mesélt élményeiről és maga is költött verseket. Egy általa összeírt füzetben található a Kadar históriája című versezet. Tartalma sem a kézirat, sem a versezet keletkezéséről, sem Kadar életének időpontjáról nem ad útbaigazítást. A szöveg arra mutat, hogy nem volt énekelt dal, túlságosan darabos. Egy Kadar nevű haramia első személyben mondja el dicstelen életét. Kisgyőrött született, már iskolás korában 144
