Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Dömötör Sándor: A „kegyetlen betyárvilág” és Jáger Jóska balladája
Molnár legény egy haramiát puska lövéssel halálosan meg sebesitett; a Rablók ezen társoknak fejét, holott még éltt! (hogy róla meg ne tudódjanak) fejszével elvágták; a ruhával együtt elvitték. — A Bikkben is rabolgatott fegyveres kézzel egy Banda; s már nem tsak a sertés nyájakat hajtotta el; hanem az utasokat is fosztogatta; sőt a Falukban is éjjel berontott. — Ezek közül hármat úgymint Czudar Ferentzet, Tálas máskép Jáger Józsefet és Révész Mihályt elfogván, a tömlötzben behozták. — A Molnár gyilkosai még kézben nem kerültek. A Nemes Vármegye pénzbeli prémiumot is currentáltatott annak számára, a ki az Investigatus Deputationak Dátumot fog szolgáltatni.”22 A nyomozás nagy körültekintéssel indult meg. Kiszely István megegyezett az egri főszolgabíróval, hogy az üldözés folyamán Heves megyében nem egyenruhát, hanem polgári ruhát visel majd pandúraival. A bravúros nyomozás sommás beszámolója Borsod megye közgyűlési jegyzőkönyvében megmaradt. A komisszárius négy borsodi tizedessel és a Heves megyei pandúrok segítségével a diósgyőri daramalom támadóit mind elfogta. Nevezetesen Tálas másként Jáger József tibolddaróci, Molnár másként Kenyhetz Mihály újhelyi (Zemplén m.), Vaklakó másként Medve igazabban pedig Szakó Ferenc és Medve Bera István sikátori (Gömörm.), Frantzia másként Begyerő János hevesi lakosokat, rablókai és gyilkosokat, valamint a híres gonosztevő Czudar Ferentzet. (A társai által megölt rabló kilétéről nem találtunk említést.) A diósgyőri rablás után nevezettek Hangony, Velkenye, Uraj és Csíz erdeiben lappangtak, majd Bots és Bátor községekben szálltak meg. Kiszely István komisszárius itt lepte meg őket és innen vitte be az egész bandát a miskolci megyeházára.2 3 Az eseményeket csak főbb vonásaiban ismerjük. A megye a kihallgatások jegyzőkönyveit megküldte az egri és a szentpéteri járás főszolgabíráinak, de Bihar és Szabolcs megyét, valamint Debrecen városát is megkereste velük.24 Tóth másként Czudar Ferenc csáti származású, halmozott tolvajsággal és egyéb gonoszságokkal terhelt rab vallomását a kárvallottak kihallgatása végett sokfelé elküldték. „Minthogy a Raboskodó meg vallya azt is, hogy Nagy Váradon, a Polgári és a Debretzenyi földeken darab ideig tsavargott és a sarudi határról hat darab lovakat lopott el”, további bűnös tetteire is fény derülhet.2 s Bár a diósgyőri bűntettet ez a banda követte el, a hosszadalmas nyomozások és vallatások miatt ítéletre nem került sor, mert a haramiák a börtönből megszöktek. Jáger József tibolddaróci kondás, a rablóbanda egyik jelentős tagja hivatalosan 30 éves korában került összeütközésbe a törvénnyel. Tolvajsággal és orgazdasággal vádolva került börtönbe Futó igazabban Szabó Mihály, Venetz József, Kotsis Ferentz, Bean vagy Tóth György, Balás János, Molnár Mihály, Prágai József, Prágai vagy Szüts György, Varga vagy Tóth György, Csatlós József tibolddaróci lakosokkal. Futó Mihály bevallotta, hogy 1825-től kezdve a rábízott sertések közül 19 darabot folyamatosan eladogatott rabtársainak. Futót a lopásért 3 hónapos tömlöcre és 80 pálcaütésre ítélték. Bűntársai kisebb-nagyobb botbüntetéssel úszták meg a falut alaposan behálózó bűnügyet. Jáger a lopott sertésekből kettőt vett át, az ő büntetése sem lehetett túlságosan jelentős. Tény azonban, hogy „megjegyzett ember” lett.26 A büntetés után nem szállt magába: mind jelentősebb lopásokba keveredett. El is kapták, de 1827. szeptember 20-án Borsod megye tömlöcéből megszökött. Akörözvény „gonosztevő nappali rabló”-nak minősíti, de ekkori gonosztetteit utalásokból sem ismerjük. Ekkori személyleírása a következő: Jáger igazábban Tálas József Darótzi születés, mintegy 32 esztendős kondás, alatson, terepély, vaskos, szőke, fejér ábrázatu, matska szemű, kis bajuszu, gyakrabban pederve hordja, a jobbik ortzáján valami hasított forma láttzik a szemén, kalapot és fejér Báránybőr Sipkát, szűrt és ujjas lajblit visel, és Sarkantyus Csizmát. R.Catholicus, beszél magyarul. 142
