Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Nagy Géza: Adatok Karcsa község közigazgatásának történetéhez
a ref. lelkészt is közbenjárásra kérték fel. Az ő közbenjárása sem volt azonban eredményes, a jegyző hajthatatlan maradt és kijelentette, hogy ha nem engedelmeskednek, a csendőrséget hívatja. Ezért minden jószágot elindítottak, de egyik sem érkezett meg, mert a faluból kiérve elbújtak a határban, nádasban, erdőben. November 25-én a dob menekülésre szólította fel a lakosságot, de csak azok menekültek, akiknek félnivalójuk volt. így azután két nap múlva Karcsa számára megszűnt a háború, és elkezdődhetett az új élet.46 Az új élet a közigazgatás megszervezésével kezdődött. A régi képviselő-testület szorgalmazta a gyűlést 1944. december 3-án. Itt a lemondott képviselő-testületi tagok helyére újat választottak. A lemondott bíró helyett Kerekes Bertalant, a később megalakult kommunista párt elnökét, a régi főjegyző helyett, mivel elmenekült, és különben is bánásmódja miatt nem volt kedvelt ember, Mattyasovszky Bélát választották meg. A rend, a közbiztonság fenntartására milíciát választottak, akik a felszabadító csapatok parancsnokságától fegyverviselési engedélyt kaptak és fegyvert viselhettek.4 7 A megújult jegyzőségre rengeteg feladat hárult a megváltozott gazdasági, társadalmi viszonyok közepette. Éppen ezért szükségessé vált a két község, Karcsa és Pácin közigazgatásának szétválasztása. A két község képviselő-testületének beadványa eljut a belügyminiszterig, s Rajk belügyminiszter a 156 217/1947. III. 2. sz. határozatával a különválást engedélyezi Pácinban egy jegyző és egy irodatiszt alkalmazásával.48 Ugyanakkor Karcsa vásártartási jogot kap, miután kérése meghallgatásra talált, és még abban az évben, vagyis 1947. decemberében megtartják az első vásárt.49 A jegyzőség és a pártok képviselőiből kikerülő Nemzeti Bizottság egyre inkább hátramozdítója a munkának, mivel az érdemi döntés legtöbbször kicsinyes pártközi viták miatt nem eredményes. Éppen ezért szükségessé válik a közigazgatás szélesebb nép- képviseleti alapokra való helyezése. Jól látják ezt mindenütt, ezért rövidesen meg is történik az átszervezés. A tanácsok megalakulása és tevékenysége Az 1950. évi I. törvény 64. §-a alapján megtörtént a közigazgatás átszervezése, megalakultak a tanácsok. Ez Karcsa számára azt jelentette, hogy megszűnt a bíró, a jegyző, a képviselő- testület jogköre, s most már a közigazgatás szélesebb alapokra került. Az 1950-ben sorra kerülő tanácsválasztáson Karcsa szavazati joggal rendelkező lakói megválasztottak 30 községi, 4 járási és 1 megyei tanácstagot. A tanácstagok megválasztását abban a körzetben, amelyben a tanácstag lakott, s amely körzetnek az érdekeit volt hivatott képviselni, előzőleg jelölőgyűlés volt, ahol a választópolgárok dönthettek arról, hogy kit jelölnek körzetükből a tanácsba. Még a tanácsválasztás előtt állami pénzen megépült a tanácsháza, s nem volt többé szükség a bérelt épületre. A tanácsválasztás után, az alakuló ülésen megválasztották a 9 tagú végrehajtó bizottságot. A végrehajtó bizottság elnöke Jánoskovics János lett, a titkára pedig Mattyasovszky Béla. Jánoskovics János azonban — mivel sem gyakorlata, sem tapasztalata nem volt, hiszen egyszerű emberként került erre a posztra, de nem is érezte jól itt magát — néhány hónap után tisztségéről lemondott. Helyére a tanács Tóth Lajost választotta meg elnöknek. 132
