Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)

Csizmadia Andor: Urbárium és közigazgatás a feudális kori Apátfalván

annyira elterjedt szerzetét.20 Majd a Szent Jakab ispotályt állította helyre s új alapítását IX. Gergely pápa által megerősítette. 1232-ben pedig a ciszterciek részére megalapítja a bélháromkúti apátságot.21 Az apátság első rendtagjai Pilisről jöttek.2 2

Kiüt származását nem ismerjük. Valószínű, hogy a Bél nemzetségből való. Azok a birtokok, amelyeket az apátságnak adott, részben az egri püspökséghez és káptalanhoz tartozó birtokok voltak, mint Ostoros, vagy a Tisza mellettiek, részben azok béli, vagy a Bél nemzetség birtokaival szomszédos birtokok voltak, melyek lehettek béli birtokok. Csokva, Bóta, Uppony, Mercse, Királd, Horvát mind béli birtokok (Center, Sajónémeti stb.) közelében voltak. Azt gondoljuk, hogy Kiüt a béli nemesek egyik jelentősebb ágához tartozott, aki birtokait a monostornak adományozta. Lehet, hogy a királytól vagy a Bors nemzetségtől szerzett északon a monostornak birtokokat, mert ezen a tájon a királynak is voltak birtokai.23

Apátfalva keletkezése. Apátfalva neve csak 1330-ban a birtokok megerősítésekor jön elő, mint Villa ante Monasterium, que vulgariter villa Abbatis nuncupatur,24 1338-ban már magyarul: Apath-Mva szerepel.25 Valószínűleg már a XIII. században alapítják, mert az apátságnak szüksége volt jobbágyokra, akik részben házi szolgálatokat végeznek, másrészt pedig ellátják az apátságot a legszükségesebbekkel.

Annak semmi nyoma, hogy a község mai helyén települt, vagy közelebb az apátsághoz. Valószínű az előbbi, mert a ciszterciek csendes helyen szerettek építkezni, és csendes elvonultságukat zavarta volna a község lármája. A falu is közelebb kerül a művelhető völgyi területhez, s ez lehetett a döntő szempont, hogy a községet a mai helyére telepítették. Naiv szájhagyománnyal is találkozunk a község népénél annak keletkezéséről:

„Valamikor régen jött egy nagy család a mai Mikófalvára. A családot Mikónak hívták. A nagyszámú család letelepedett s így keletkezett Mikófalva. Azonban hamarosan viszálykodás támadt az öreg Mikó és gyermekei között. Mire az öreg odébbállt s eljött a mai Apátfalvára. Itt azután elkezdte építeni a házát. Egy sor vályog, egy sor vesszőfonat. Egyedül lassan haladt. Az öreg után kíváncsiskodó gyermekeitől kérdezték az otthoniak: »épül már apád-fala? « így lett azután Apádfala, később Apátfalva”.26 IV. Béla a béli monostornál: Alig épülhet fel az apátság első kezdetleges épülete s monostorának a mai korba is átmentett műemlék-temploma, nevezetes esemény játszódik le falai körül. A szerencsétlen kimenetelű Mohi csatáról IV. Béla király néhány hívétől követve valószínűleg a kácsi monostor táján bevette magát a Bükk ősrengetegeibe. így jutott ki a Bélkő melletti monostorig, ahol egy üldöző tatárcsapat utolérte. Kísérői azonban megvédték és szerencsésen megmenekülve tovább folytathatta útját. Béla király ittlétére emlékeztet az az 1245-ben kelt adományozó levél, mellyel a király Sándor mestert, György comes fiát Palkonyán húsz ekényi föld ajándékozásával jutalmazza.2 7

A monostor valószínűleg már a tatárbeütéskor elpusztul, vagy nagyon megrongálódik. Hiszen az egész vidéket végigperzselik a tatárok, a bükkszentmártoniak ennek az időnek tulajdonítják falujok és állítólag e környéken levő virágzó község Bánócka (? ) pusztulását.28

A monostornak azonban még nem volt elég a tűzkeresztség. V. István és IV. (Kun) László idején megismétlődik az Árpádok utolsó évtizedeiben annyira szokott fiú és atya közötti viszály, amelynek a kunok jelenléte még nemzetiségi élt is kölcsönzött, s jelentette egyben a régi pogányságnak feltámadását az új rend ellen. A harcokat a vidék újra megsínylette. Az 1289 előtti belzavarokban a nemességnek hadai ismételten megszállották, feldúlták, kirabolták és felégették ... Az így okozott tetemes károknak helyrehozására a béli monostor apátja IV. László királyhoz fordult, hogy a poroszlói tiszai vámon átvitt sókockák utáni jövedelmet a monostornak adja. Bár az 1289. évi országgyűlésen mindazokat a vámokat eltörölték, amiket V. István halála után törvényellenesen bevezet- 12