Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Kállay István: Kossuth ügyvédi évei Zemplén megyében, 1824-1832
ben az első alispánt máshová nevezték ki. Kossuth ezért folyamodott utódjához, hogy most már ő szolgáltasson igazságot (24. sz. irat). Hasonló esetet mutat a következő 25. sz. és a 45. sz irat is. Az egyetlen latin nyelvű fogalmazvány az 1831 utáni időből származik (27. sz. irat). Az történt, hogy gróf Szapáry Péternét zavarta a sátoraljaújhelyi háza előtt levő kút, mivel oda sok idegen járt vízért. A grófnő ennek megakadályozására előbb zálogot szedett az ott mosó asszonyoktól, később rostéllyal és fallal keríttette körül a kutat, hogy azt rajta és a szolgáin kívül más ne használhassa. A környék lakói ezt természetesen nem nézték jó szemmel, sőt az egyik táblabíró a falat és a rostélyt leromboltatta. Ebből per lett a megye előtt, amelyet a grófnő elvesztett. Ezért ügyvédje, Kossuth Lajos, az uralkodóhoz fordult.12 1831 júniusában a nagyruszkai parochus, Palugyánszky Péter özvegye folyamodott a „Tekintetes Törvény Director Úrhoz” (28. sz. irat). Férje halála után — a szokásjog szerint — egy évig élvezhette volna a parochiát és földjeit. Ennek érvényesítéséért fordult az özvegy Kossuth Lajoshoz, aki már 1830 óta képviselte a terebesi uradalmat. Ebben az időben már biztos utalásunk van Kossuth ügyvédi irodájának létezéséről; egy írnokának, Eperjessy Istvánnak a nevét is ismerjük, akit „Tekintetes Kossuth Lajos Ur írnokjának” neveztek (29. sz. irat). Azt is tudjuk, hogy a növekvő és előkelő klientúra ellenére Kossuth anyagi viszonyai nem voltak rózsásak. Levelei között több utal erre: gyakori a kölcsönkérés, az anyagi zavar.1 3 A 31. sz., az úriszékhez címzett beadvány arra utal, hogy Kossuth, mint a terebesi uradalom ügyésze, részt vett az úriszék munkájában (Id. a 28. sz. iratot is). A jogeset: Koléner Dávid szomszédja 6000 Rft-ért eladta újhelyi házát. Koléner a szomszéd elővásárlási jogára hivatkozva kérte az eladót megidézni, a kérdéses házat magának megítélni, az eladót az egész summa elvesztésében és a költségekben elmarasztalni. 1832-ben folytatódott Kossuth és ügyvédi irodája kiterjedt ügyvédi tevékenysége. Ebbe enged némi bepillantást nyilvántartása az 1832 húsvét utáni törvényszakra vonatkozó teendőiről (36. sz. irat). Ebben az évben vitte Kossuth özvegy Rozgonyiné három ügyét. Az özvegy visszakövetelte a Büdeskuti Mihálynak, Lacsni Jánosnak és Szentléleky Tihamérnak adott kölcsönt (32-34. sz. irat). A keresetlevelek Kossuth ügyvédi irodájában készültek, az előzőekhez hasonló stílusban. Néhány ügy Kossuth zempléni ügyvédeskedésének utolsó évéből: Orosz Péterné Pribék Erzsébet — úgy is mint férjétől származott gyermekei gyámja — keresete Rácz György ellen. Apert még 1829-ben vették fel, de a kolerajárvány és a megyei hivatali változások miatt szünetelt. Az 1832. május 12-én kelt beadvány (37. sz. irat) kérte, hogy a főszolgabírói szék tárgyalja az ügyet, illetve, hogy az alperest a főszolgabíró széke elé idézzék. Az idézőlevelet a főszolgabírói hivatal állította ki. Ugyanebből az időből való Galló András panasza hatalmaskodás miatt (38. sz. irat), és az egri káptalan contra Ország Jánosné Matsali Zsuzsánna per. Ország János még 1774-ben 1251 Ft kölcsönt vett fel kötelezvényre az egri káptalantól. A káptalan 1832. június 24-én keresettel (39. sz. irat) fordult Reviczky György szolgabíróhoz az özvegy ellen. A keresetlevél fogalmazása teljesen megegyezik a Kossuth ügyvédi irodájában készült más keresetlevelekkel: Mátyás és Ulászló törvényeire, az 1647:114. és az 1659:31. törvénycikkre hivatkozva kéri a summa tőke pénzben és a törvényes kamatban járó összegét. A keresetlevél nyomán a megye az alperest a szolgabírói szék elé idézte. 1832 augusztusában Szentiványi Károly másodalispán megbízásából a megyei főesküdt Dalejtsik János sátoraljaújhelyi lakost hatalmaskodás miatt bírói széke elé idézte. Az ügy érdekessége, hogy erről a bizonyságlevelet (40. sz. irat) az esküdt adta ki.14 Ugyancsak augusztusban kelt Bagoly István levele Kossuth Lajos „fiscalis úrhoz”, 80
