Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)

Süli-Zakar István: Tokaj-Hegyalja és környékének népmozgalma 1787-1970 között

2. A Bodrogköz három községe 1950-ig Szabolcs vármegyéhez tartozott. 3. Azelőtt Hoporty. 4. Korábban két falu Felső-Golop (Abaúj vármegye) és Alsó-Golop (Zemplén vármegye). Az 1869-es népszámlálástól már együtt szerepelnek. 5. Cekeházát 1943-ban Abaújszántóhoz csatolták. 6. Bodrogszegi (korábban Pusztaszeg v. Szegi-puszta) 1914-ben alakult Bodrogkisfalud határából. 1950-ben ismét egyesült a két község Bodrogszegi néven. 7. Két község Sára és Bodrogzsadány egyesítéséből alakult 1949-ben. 8. Bodroghalász (korábban Petrahó) 1950-ben egyesült Sárospatakkal. 9. Egykor Trautsonfalva. 10. Végardó 1965-ben egyesült Sárospatakkal. 11. Két falu: Hosszúláz és Széphalom (korábban Kisbányácska) 1940-ben egyesült. Széphalom 1881-ig Abaúj vármegyéhez tartozott. 12. Felsőregmec, s a tőle északra fekvő falu Mátyásháza 1940-ben egyesült. 13. Két község Vily (1881-ig Abaúj vármegyéhez tartozott) és Vitány egyesítéséből keletkezett 1940-ben. 14. Vágáshuta korábban több néven szerepelt: Prédahegy, Radványi Új-Huta, Kovácsvágáshuta. 15. Nagyhuta korábbi nevei: Radványi Ó-Huta, Sompataki Nagy Huta. 16. Kishuta régebbi nevei: Sompataki Kis Huta, Bózsvai Huta. 17. 1927-ig Luka. 18. Sárospatak külterületéből alakult 1954-ben. 19. Tiszakarád külterületéből alakult 1948-ban. 20. Nagy-és Kis-Cigánd egyesítéséből alakult 1923-ban. 21. Cséke és Láca egyesítéséből alakult 1950-ben. 2. ábra: Tokaj-Hegyalja és környékének népsűrűsége 1787-ben. Jelmagyarázat: 1. < 20,0 fő/km2, 2. 20,1—40,0 fő/km2, 3.40,1—60,0 fő/km2, 4.60,1—80,0 fő/km2, 5. 80,1-100,0 fő/km2, 6. > 100,0 fő/km2,7. megyehatár, 8. községhatár. 3. ábra: Nagy Lajos és Fényes Elek népességszámadatainak különbségei. Jelmagyarázat: 1. 20,0% fölött, 2.20,0-10,1%, 3.10,0-5,1%, 4. 5,0-2,6%, 5. 2,5-0,0%, 6.-0,1-2,5%, 7. -2,6-5,0%, 8. -5,1-10,0%, 9. -10,1-20,0%, 10. -20,1% fölött, 11. megyhatár, 12. településhatár. 4. ábra: Tényleges szaporodás, illetve fogyás 1787-1827 között. Jelmagyarázat: 1. tényleges fogyás, 2,01-10,0%, 3. 10,1-20,0%, 4. 20,1-40,0%, 5. 40,1-60,0%, 6. 60,1-80,0%, 7. > 80,1%, 8. me­gyehatár. 5. ábra: Tokaj-Hegyalja és környékének népsűrűsége Nagy Lajos népességadatai alapján. Jelmagyarázat: 1. < 20,0 fő/km2, 2.20,1-40,0 fő/km2, 3.40,1—60,0 fő/km2, 4.60,1 — 80,0 fő/km2,5. 80,1-100,0 fő/km2,6. > 100,0 fő/km2,7. községhatár, 8. megyehatár. 6. ábra: A tényleges szaporodás értékei 1787-1869 között. (Abaúj vármegyéhez tartozó települések esetében az 1828-1869 közötti értékeket tüntettük fel!) Jelmagyarázat: 1. tényleges fogyás; 2.0,1-25,0%, 3.25,1-50,0%, 4.50,1-100,0%, 5.100,1-200,0%, 6. > 200,0%, 7. megyehatár, 8. községhatár. 7. ábra: Tokaj-Hegyalja és környékének népsűrűségi viszonyai 1869-ben. Jelmagyarázat: 1. < 20,0 fő/km2, 2.20,1-40,0 fő/km2, 3.40,1-60,0 fő/km2, 4.60,1-80,0 fő/km2, 5.80,1-100,0 fő/km2, 6. > 100,0 fő/km2, 7. községhatár, 8. megyehatár. 8. ábra: A tényleges szaporodás, illetve fogyás értékei 1869-1880 között. Jelmagyarázat: Tényleges fogyás: l.>20,0%, 2.20,0-10,1%, 3.10,0-5,1%, 4. 5,0-2,6%, 5. 2,5-0,0%. Tényleges szapo­rodás: 6. 0,1-2,5%, 7. 2,6-5,0%, 8.5,1-10,0%, 9.10,1-20,0%, 10. > 20,0%, 11. községhatár, 12. megyehatár. 9. ábra: Tényleges szaporodás, illetve fogyás 1880—1890 között. Jelmagyarázat: Tényleges fogyás: 1. > 20,0%, 2.20,0-10,1%, 3.10,0-5,1%, 4. 5,0-2,6%, 5. 2,5-0,0%. Tényleges szaporodás: 6. 0,1-2,5%, 7. 2,6-5,0%, 8.5,1-10,0%, 9.10,1-20,0%, 10. > 20,0%, 11. községhatár, 12. megyehatár. 10. ábra: Tényleges szaporodás, illetve fogyás értékei 1890-1900 között. Jelmagyarázat: Tényleges fogyás: 1. > 20,0%, 2. 20,0-10,1%, 3. 10,0-5,1%, 4. 5,0-2,6%, 5. 2,5-0,0%. Tényleges szaporo­dás: 6. 0,1-2,5%, 7. 2,6-5,0%, 8.5,1-10,0%, 9.10,1-20,0%, 10. > 20,0%, 11. községhatár, 12. megyehatár. 11. ábra: A tényleges szaporodás, illetve fogyás alakulása 1900-1910 között Tokaj-Hegyalja térsé­gében. Jelmagyarázat: Tényleges fogyás: 1. > 20,0%, 2. 20,0-10,1%, 3. 10,0-5,1%, 4. 5,0—2,6%, 5. 2,5-0,0%. Tényleges szaporodás: 6. 0,1-2,5%, 7. 2,6-5,0%, 8.5,1-10,0%, 9.10,1-20,0%, 10. > 20,0%, 11. községhatár, 12. megyehatár. 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom