Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Süli-Zakar István: Tokaj-Hegyalja és környékének népmozgalma 1787-1970 között
már nagyon kevés befolyásuk van itt a kivándorlókra, mert az emberek egymást csábítják s irányítják”. [36] Legenyey Bodnár i. m. 20. [37] A népmozgalom főbb adatai községenként 1901-1968. KSH Bp. 1969. [38] A magyar Szent Korona országainak kivándorlása és visszavándorlása az 1899-1913. években Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 67. kötet. Táblás kimutatások. Bp. 1918. 120. 3. [39] Lásd a 37. jegyzetet [401 Danyii. m. 158. [41] L. 37. jegyzet. [42] L. 19. jegyzet. Magyarország 1896 óta tartó népességfejlődésével a két világháború között sok írás foglalkozott. A 19. jegyzetben már említetten kívül (Thirring L. i. m.) Kovács Alajos: A népesség fejlődése Magyarországon az utolsó félszázad alatt. Magyar Statisztikai Szemle. 1925. 1-2. sz. 1—16, Thirring Lajos: Népgyarapodás és néptömörülés Magyarország mai területén. Magyar Statisztikai Szemle. 1931. 5. sz. 1-22, Thirring Lajos: Hat évtized népnövekedési viszonyainak néhány jellegzetessége hazánk mai területén. Magyar Statisztikai Szemle. 1933. 9. sz. 627-647. [43] Legenyey Bodnár i. m. 20. [44] Az agrárszocialista mozgalmak Szabolcs megyéből a múlt század végén átterjedtek a Bodrogközbe is. Vö. Balassa Iván: „Földosztó mozgalom a Bodrogközben 1898-ban. Sárospatak, 1956. 32. és Balassa Iván: Lápok, falvak, emberek Bodrogköz. Bp. 1975. 302. Sokan éppen ezért szorgalmazták a parcellázásokat és a telepítéseket, mert ezekben „biztonsági szelepeket” láttak (Vö. Vargha Gyula: Népszámlálásunk és a telepítések. Budapesti Szemle. 1899. 16.) az agrár- szocialista mozgalmakkal szemben, s úgy vélték, így a kivándorlás mértékét is csökkenteni lehet. [45] Az 1920. évi népszámlálás. Első rész. A népesség főbb demográfiai adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 69. kötet. Bp. 1923. Az 1930. évi népszámlálás. I. rész. Demográfiai adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint. Magyar Statisztikai Közlemények 83. kötet. Bp. 1932. Az 1941. évi népszámlálás. 2. Demográfiai adatok községek szerint. Történeti statisztikai kötetek. Bp. 1976. [461 Szabady i. m. 8. [47] Szabady i. m. 9. [48] Szabady i. m. 10. [49] 1949. évi népszámlálás 9. Demográfiai eredmények, KSH. 1950. [50] Vö. Lázár István: Kiált Patak vára. Bp. 1974. 321. [51] Román János: A habánok Sárospatakon. A Sárospataki Rákóczi Múzeum füzetei. 17. Sárospatak, 1959. 40, 32. [52] Az egyes települések nemzetiségi jellegét a múlt század első harmadának adatai alapján, azaz Fényes Elek - Jegyzetek 9/b és ugyancsak Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, melly- ben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leíratik. 4. k. Pest, 1851. műve szerint határoztam meg. Az adatokat Hornyánsky Viktor: Geographisches lexikon des Königreichs Ungarn. Pest, 1864. alapján ellenőriztem. [53] Vö. Lázár i. m. 437. [54] Szabady i. m. 14. [551 A hatvanas évek népmozgalmát egy cikksorozat elemzi. Kiinger András: Magyarország népesedési helyzete az 1960-as években. Statisztikai Szemle 1969. 11. sz. 1067-1096,; 12. sz. 1171-1188.; 1970. 3. sz. 227-252.; 11. sz. 1111-1137.; 12. sz. 1215-1240. [56] 1960. évi népszámlálás 3. g. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc személyi és családi adatai KSH. Bp. 1961. — 1970. évi népszámlálás 11. Borsod-Abaúj-Zemplén megye adatai. I. KSH. Bp. 1972. Ábrák jegyzéke 1. ábra: Közigazgatási változások Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti részén 1787 óta. (A járáshatárok változását nem tekintve.) Jelmagyarázat: 1. Országhatár, 2. Jelenlegi megyehatár, 3. Megyehatár 1881/84-ig, 4. Megyehatár 1881/84-1950 között, 5. Jelenlegi járáshatár, 6. A települések mai határa, 7. Megszűnt település- határ, 8. Belterület. Jegyzetek: 1. Hat taktaközi község 1950-ig Szabolcs vármegyéhez tartozott. 5* 67
