Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Süli-Zakar István: Tokaj-Hegyalja és környékének népmozgalma 1787-1970 között
gyarázni az 1831. évi kolerajárvány pusztításával, amennyiben bebizonyosodna, hogy Fényes Elek ÉK-magyarországi adatait az említett koleravész után korrigálta. 1836-ra vonatkoztatva Fényes Elek népességszámával megegyező értékeket találhatunk. A népmozgalom főbb adatai községenként: 1828-1900. IV. kötet. Bp. 1979. KSH kiadványban is. [12] A magyar szabadságharc leverése után az osztrák önkényuralmi rendszer 1850-ben és 1857-ben tartott népszámlálást. Vö.: Statistische Uebersichten über die Bevölkerung und den Viehstand in Oesterreich Nach der Zählung vom 31. Okt. 1857. Wien, 1859. — 1863—65 közötti községi népességszámadatok találhatók Pesty Frigyes kéziratos helynévgyűjteményében (Országos Széchenyi Könyvtár). — Jórészt az 1857-es népességszámadatokat tartalmazza az 1863-as „Magyarország helynévtára” is. Nyomatott Emrich Gusztávnál. Pest. 1863. Az 1869/3. törvénycikk rendelte el az első „magyar” népszámlálást, melyben az 1869. XII. 31-i népességi adatokat vették fel. A népszámlálás eredményeit publikáló kiadvány (melyben a kétezer főnél népesebb települések 1857-es népességszáma is megtalálható): A magyar korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei, a hasznos háziállatok kimutatásával együtt. Pest, 1871. [13] A Bodrogközi Tiszaszabályozó társulat monographiája 1846-1896. Bp. 1896. [ 141 Keleti Károly: Hazánk és népe. Athenaeum. Pest 1871. és Kőnek Sándor: A magyar Korona országainak legújabb népesedési mozgalmai. Értekezések a társadalmi tudományok köréből. I. k. 2. sz. 4. 1868. [15] Szabady Egon: Magyarország népességszámának alakulása a népszámlálások adatai alapján. Demográfia. 1960. (III.) 1. 5-26. 20. [16] Keleti Károly: Magyarország népesedési mozgalma 1864-73-ban és a Cholera. Értekezések a társadalmi tudományok köréből. III. k. 3. sz. 56. Bp. 1875., — Kőnek Sándor: Magyar birodalom statisztikai kézikönyve. Bp. 1878., — Kőnek Sándor-. Magyarország és egyes törvényhatóságainak népmozgalma 1877—79. Értekezések a társadalmi tudományok köréből VII. k. 3. sz. 1882. 117 ] Keleti: i. m. 23. és 33. [18] A magyar korona országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint részletezve. 2. k. Bp. 1882. [19] Thirring Lajos: A mai Magyarország népességének fejlődése az utolsó hatvan év alatt. Magyar Statisztikai Szemle 1933. (XI.) 1. 1—14. 3. Szabady i. m. 9. és Bevezetés a demográfiába (Szerk.: Szabady Egon) Bp. 1964. 609. 39. [20] Ballagi Géza: Zemplén megye. Megyei monográfiák. Bp. 1893. 78, 69. [21] Kőnek Sándor: Magyar birodalom statisztikai kézikönyve (jegyzetek 16.) 112. [22] Láng Lajos: Magyarország népmozgalma 1880-1885. Értekezések a társadalmi tudományok köréből. IX. k. 9. sz. 57. Bp. 1888. [23] A Magyar Korona Országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás. Magyar Statisztikai Közlemények. Új folyam I. kötet. Bp. 1893. [24] Laky Dezső: Tizenöt év kivándorlásunk történetéből. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 67. kötet. Bp. 1918. 136.7. [25] Vö. 22. jegyzet: Térképmellékletek: Magyarország népességének szaporodása és fogyása. [26] Laky i. m. 8. [27] Láng i. m. 31. [28] L. 19.jegyzet. [29] A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása. Első rész. A népesség általános leírása községenkint. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 1. kötet. Bp. 1902. A magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Athenaeum. Bp. 1912. [30] Legenyey Bodnár Péter: Bodrogköz a kivándorlás szempontjából. Megyei monográfiák. Bp. 1903. 32. 14. [31] Hegedűs Lóránt: A magyarok kivándorlása Amerikába. Bp. 1899. 73, 69. és Ballagi i. m. 11., valamint Thirring Gusztáv: A magyarországi kivándorlás és a külföldi magyarság. Bp. 1904. A kivándorlás okát csak kevesen próbálták a gazdasági-társadalmi bajokon kívül keresni.: pl. Bernát István: A népesedés problémája. Bp. 1914. 18. [32] Danyi Dezső: Népességi nézetek és népesedéspolitika Magyarországon a kapitalizmus korában. Demográfia, 1962. 143-165, 155. [33] Kenéz Béla: Népünk szaporodása. Bp. 1905. 36, 22. [34] Lásd 30. jegyzetet. Legenyey Bodnár Péter a bodrogközi tiszaszabályozási társulat titkáraként hosszú időn keresztül dolgozott a Bodrogközben. [35] Legenyey Bodnár i. m. 11. Rokonok, ismerősök, falubeliek és szomszédok adták egymásnak a hírt, hogy „onnan sok pénz küldenek”, „Amerikában nagy a bér”, s így „az ügynököknek ma 66
