Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Süli-Zakar István: Tokaj-Hegyalja és környékének népmozgalma 1787-1970 között
c) Bodrogköz két évszázados népmozgalma hasonlít leginkább Magyarország népességfejlődéséhez (25. ábra). A Bodrogköz egykori láp- és mocsárvilágának lakossága 1787—1960 között megközelítően nyolcszorosára emelkedett. Különösen gyors volt a népességszám emelkedése a múlt század közepén, a századfordulón és a két világháború között. Ezt a rendkívül gyors növekedést, mely a bevándorlás és a hatalmas méretű természetes szaporodás együttes eredménye volt, csak viszonylag rövid ideig tudta fékezni az utolsó nagy magyarországi koleravész, a jelentős kivándorlás, s a két világháború. Számarányaiban mindenképpen számottevőbb az a veszteség, mely a felszabadulás után ezt az iparszegény területet a népesség területi átrendeződése során érte. JEGYZETEK |1] Thirring Gusztáv: II. József magyarországi népszámlálásai. Magyar Statisztikai Szemle 1931. (IX.) évf. 2. 112.: „ ... az a nagy országos művelet, melyet II. József az 1784-87. években végrehajtott, tekinthető a magyarországi népszámlálások ősének, mely első ízben ölelte fel az ország egész népességét nemre, felekezetre, rangra és foglalkozásra nézve minden különbség nélkül, nem hagyva ki azokat a társadalmi osztályokat sem, melyek addig - törvényadta joguknál fogva - minden összeírás alól mentesek voltak”. [2] Az első magyarországi népszámlálás eredményeinek felkutatásában és feldolgozásában kiemelkedő szerepe volt Thirring Gusztávnak. Alapvető műve: Magyarország népessége II. József korában. Bp. 1938. A részletes községi adatokat Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787) című, KSH-ММ levéltári osztályának közös kiadványa tartalmazza. (Szerk.: Danyi Dezső és Dávid Zoltán). Megjelent az 1960. évi népszámlálási sorozat köteteként. Bp. 1960. [3] Zemplén vármegye településeinek adatai 1787-ből valók. Abaúj vármegye összesítése mind a mai napig nem került még meg. [4] A népsűrűség kiszámításánál a jelenlevő népesség fogalmát megközelítő „tényleges népesség” adatát vettem alapként. [5] Danyi-Dávid i. m. 32. Számításaik szerint Magyarország mai - 93 030 km2-es - területén 1784/87-ben 2 681 595 főnyi népesség élt, Borsod-Abaúj-Zemplén megye jelenlegi területén pedig 246 219 fő. [6] Danyi—Dávid i. m. 32. [7] Vö. Dankó Imre: A bodrogközi Hosszúrét települése. Herman Ottó Múzeum Évkönyve IV. Miskolc, 1964. és Ébner Sándor: A Bodrogköz lápi községeinek településföldrajzi vázlata. — Föld és Ember V. 1925. [8] Thirring Gusztáv: Az 1804. évi összeírás. Magyar Statisztikai Szemle 1936. (XIV.) évf. 1 .Bottló Béla: Az 1828. évi országos összeírás. Kovacsics József (szerk.): A történeti statisztika forrásai. Bp. 1957. Thirring Gusztáv: Népesedésünk kútforrásai a múlt század első felében. Értekezések a társadalomtudományok köréből. XII. 2., 10. sz. Bp. 1903. [9] Nagy, L.: Notitiae politico-geographico-statisticae Inclyti Regni Hungáriáé, partiumque eidem adnexanum. Buda, 1828-1929. 1-2. к. és Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. Pest, 1836-1840. 1-6. k. Thirring i. m. 608.: „Mert egy fészázadnál jóval hosszabb időn keresztül egészen 1850-ig általános népszámlálást nem rendeztek Magyarországon, s így népességünknek а XIX. százád első felében való fejlődését mindeddig csak azon magánúton egybegyűjtött adatok alapján ítélhetjük meg, melyeket hangyaszorgalmú statisztikusunk és geográfusunk, Fényes Elek, ezen korban kiadott számos munkájában közzétett.” [10] Fényes Elek saját munkájának (i. m.) bevezetésében maga is így ír: „Érzem, hogy munkám nem tökélletes, érzem hogy benne számos botlások és hibák fognak felfedeztetni.” Vö.: Kőnek Sándor: A Magyar Birodalom statisztikai kézikönyve. Bp. 1878. 63.: „ . . .egész 1850-ig Magyarország népesedése jobbára csak a nem minden kifogás nélküli egyházmegyei névtárak alapján, legfeljebb hozzávetőleg volt meghatározható. A papság beadványaiból, valamint az anyakönyvekből kiigazított népesedési kimutatások készítettek, de a népességi táblázatok .. . nem pótolhatták egy rendszeres népszámlálás hiányát.” [11] Nagy Lajos kétkötetes művét (i. m.) 1828/29-ben jelentette meg, Fényes Elek könyvsorozatát (i. m.) 1836—40-ben. Fényes Elek az első kötet bevezetőjében említi, hogy „A népesség általánosan az 1830-i esztendőről van felvéve.” A települések nagyobb hányadánál Fényes Elek értékei alacsonyabbak, mint Nagy Lajos adatai. Ezt a népességcsökkenést természetesen meg lehetne ma5 Levéltári Évkönyv III. 65
