Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)

Süli-Zakar István: Tokaj-Hegyalja és környékének népmozgalma 1787-1970 között

ségügyi feltételek, melyek hiányosságaik ellenére is képesek voltak a halálozási arányszámok leszorítására. Ilyen volt pl. a járványos betegségek elleni védőoltások bevezetése (1876-ban rendelték el a himlő elleni kötelező védőoltásokat), vagy a falusi szülésznői- védőnői hálózat kiépítése .2 0 Az elemi intézkedések előtt különösen a csecsemő- és gyermekhalálozások területén volt elszomorító a helyzet. 1871—1874 között az elhalálo- zottak 34%-a volt egy éven aluli csecsemő, illetve 45,8%-a volt öt éven aluli gyermek és csecsemő.21

8. ábra

A XIX. század utolsó harmadáig Magyarországon mmd a születések, mind a halálozások száma igen magas szinten mozgott, s ennek következményeként a természetes szaporodás értéke alacsony volt. 1870-ben a 44,6%o-es születésre 34,2%e-es halálozási arányszám esett.

A halandósági arányszámot a nyolcvanas évekre sikerült 30%c-re, a századforduló után pedig 25%0-re leszorítani. A születések számának csökkenése Magyarországon később indult meg, mint Nyugai-Európában, ennek ellenére a termékenység csökkenése a múlt század közepe óta nálunk is nyomon követhető. A kolerajárványt követő évek magas (47%o-es) születési arányszáma a kilencvenes évekre 40%c-re, majd a századforuló után 35—38%o-re csökkent.

A halálozási arányszámok csökkenésétől tehát elmaradt a termékenységi számok csökkenése, s ez eredményezte az első világháború előtti demográfiai hullámot.

43