Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Bársony István: Adalékok a Szabolcs megyéből Abaúj, Borsod és Zemplén megyékbe irányuló jobbágymigráció kérdéséhez a XVIII. század első évtizedeiből
Újhely: Sátoraljaújhely. Az alábbi települések Csehszlovákiához tartoznak: Bári, Battyán, Helmec, Kisgéres, Ladmóc, Nagytárkány, Ruszka, Szentmária, Szerdahely, Tárkány, Toronya. JEGYZETEK [1] R. Várkonyi Ágnes: Agrárstruktúra és a föld birtokba vételének problémái Magyarországon a török kiűzése után. Történelmi Szemle. 1970. 22. (2] Kováts Zoltán: A magyar népességfejló'dés a honfoglalástól 1870-ig. (II.) A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. Szerk.: Benkő László. Szeged. 1972. 5. A kérdéshez lásd még: Dávid Zoltán: Magyarország népessége a 17-18. század fordulóján. Történeti Statisztikai Évkönyv. 1961162. Bp. 1962. 217-257. [ 3] Wellmann Imre: Népesség és mezőgazdaság a XVII-XVI1I. század fordulóján. Történelmi Szemle. 1975. 707. [4] Kosáry Domokos: Pest megye a kuruckorban. (Pest megye múltjából.) Bp. 1965. 15. [5] R. Várkonyi i. m. 25. [6] Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban. (1556—1767.) Bp. 1969. 290. [7] Kosáry i. m. 31—32. [8] Soós Imre: Heves megye benépesülése a török hódoltság után. Eger. 1955. 8, 21. [9] Varga i. m. 31. [10] Soós i. m. 10. [11] Weltmann i. m. 709. [12] Kolozsvári Sándor-Óvári Kelemen: A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye (a továbbiakban: CS). III. 229. [13] Kolozsvári-Óvári i. m. 264 [14] Varga i. m. 311. [15] CS. 1I./2.333. [16] Magyar Törvénytár. 1657 — 1740. évi törvények. 517/9. Az 1715. évi 101. és az — ugyanezzel a kérdéssel foglalkozó — 1723. évi 61. te. értelmezésére lásd Varga i. m. 308. [17] 1715: CS. III. 272.; 1723, 1724: Olvasókönyv Békés megye történetéhez. II. (1695-1848) Békéscsaba. 1971. 57—58. 1725; Ember Győző; Az újratelepülő Békés megye első összeírásai. 1715-1730. Békéscsaba. 1977. 150-167. [18] Cs. 1/2.373.; CS. III. 276/6; Ruzsás Lajos: A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal. 1711-1848. Bp. 1964. 62.; CS. I. 383.; CS. IV. 127.; CS. III. 327. [19] Soós i. m. 11. [20] CS. III. 297.; Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár. IV. A. 1. Fasc. 19. No. 103. (1718).; IV. A. 1. Fasc. 19. No. 109. (1720).; IV. A. 1. Fasc. 24. No. 20. (1723). Lásd még; Veres Aítk/ős: Szabolcs megye népességi viszonyai a XVIII. században. Történeti Statisztikai Évkönyv, í. m. 181-5.; Szabolcs-Szatmár megyei Történelmi Olvasókönyv. Szerk.: Csermely Tibor és Hársfalvi Péter. Nyíregyháza. 1970. 69—71. [21] A Borsod megyére vonatkozó utalások: Borovszky Samu: Borsod vármegye története a legrégibb időktől a jelenkorig. I. Bp. 1909. 354-8., illetve Varga: i. m. 291. (1702); A regéczi uradalom: Jármay Edit: A regéczi uradalom gazdálkodása a XVIII. században. Bp. 1930. 18. és 68.; 1715. évi adatok: Acsády Ignác: Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában. Magyar Statisztikai Közlemények. Uj folyam. XII. kötet. Bp. 1896. 296, 321 és 398. Aszaló: Deák Gábor-Gyimesi Sándor: Olvasókönyv Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc város történetéhez. Miskolc. 1965. 44. Zemplén: Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely. Magyar- ország vármegyéi és városai. Szerk.: Borovszky S. Bp. (é. n.) (405) 6. Orosz István: A hegyaljai mezővárosok társadalma a XVII. században. Agrártörténeti Tanulmányok. Szerk: Szabó István. Bp. 1960. 23-27. A népességszám jelentős csökkenését mutatják a dézsmajegyzékek adatai is. Dávid Z. idézett tanulmánya 12 Borsod és 10 Zemplén megyei település dézsmajegyzékeit vizsgálva 48, illetve 41,4%-os csökkenést állapított meg a tizedfizetők számát illetően a XVII. század utolsó harmadában. (E változások mögött természetesen szintén több tényező, nemcsak a népességpusztulás húzódik meg!) (Dávid i. m. 244/6.) [22] Boves: ökrök, Equi: lovak, Vaccae: tehenek, Oves: juhok, Porci: sertések. [23] Bocs, Lúc, Kesznyéten, Szederkény hajdúlakosságának sorsára a XVII. század utolsó néhány évtizedében lásd Rácz István: A hajdúk a XVII. században. Debrecen. 1969.157/9. Dankó Imre: A Sajó-Hernád melléki hajdútelepek. Sárospatak. 1955. 27. [24] SzSzmL. IV. A. 1. Fasc. 24. No. 20. 1723. * *
