Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Kun László: A szocialista konszolidáció első hetei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 1956. november 4-19
megbízásából három kérdést tettek fel a munkástanács vezetőinek: — Elismerik-e a Kádár kormányt? — Hogyan ítéli meg a szovjet csapatok beavatkozását? — Hogyan foglalnak állást a munka felvételének kérdésében? A munkástanács nevében Földvári fejtette ki az előző napon körvonalazódott álláspontot: addig nem nyilatkoznak a kormány elismerését illetően, amíg nem kaptak választ a követelésekre, amíg ő nem beszélt Kádár Jánossal.37 Közölték velük, hogy az adott helyzetben tárgyalásokra nincs lehetőség, most kell állást foglalni, s szavazásra tették fel a kérdést. A munkástanács elnöksége ragaszkodott álláspontjához és elutasította a kormány elismerését. Ugyanez megismétlődött a szovjet csapatok beavatkozásának megítélésével kapcsolatos szavazáskor is, egyedül a harmadik — a munka felvételével kapcsolatos — kérdésben egyeztek meg az álláspontok; a munkástanács elnöksége a munka felvétele mellett foglalt állást. A tanácskozások órákon keresztül tartottak, mivel pedig az alapkérdésben, a kormány elismerésének kérdésében nem sikerült megállapodásra jutni, a munkástanács elnökségének tagjait letartóztatták, és Debrecenbe, onnan pedig a Szovjetunió területére szállították.3 8 Miközben a megyei munkástanács elnökségével folytak a tárgyalások, a megyei pártbizottság apparátusának munkatársai november 5-re aktívaülést készítettek elő, melyre meghívták az elérhető üzemek képviselőit és a pártapparátus fellelhető tagjait. November 5-én mintegy 150—200 kommunista gyűlt össze a megyei pártbizottság székházában, ahol megválasztották az MSZMP ideiglenes megyei szervezőbizottságának tagjait. A szervezőbizottság elnökévé Csege Gézát, az MDP megyei pártbizottságának osztályvezetőjét választották meg, tagjai Koval Pál, Tóth János és Gyárfás János, az MDP volt megyei titkára, valamint Magyar Béla az NME Marxizmus-leninizmus Tanszékének vezetője lettek.39 A szervezőbizottság munkájának beindulását két tényező nehezítette: részint mindenféle kapcsolat hiányzott a központi pártszervekkel, részint pedig — éppen ebből fakadóan - nem ismerték pontosan az MSZMP politikai platformáját, mivel november 4-5-én csak a kormánynyilatkozat állt rendelkezésükre. November 6-án ismertette a Kossuth Rádió az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának felhívását, mely leszögezte, hogy határozottan szakítani kell a Rákosi-klikk politikájával és módszereivel, valamint a Nagy Imre—Losonczy csoport politikájával. A párt fő feladatait az ellenforradalmi erők szétzúzásában, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány programjának támogatásában jelölte meg, s hangsúlyozta a széles körű demokratikus összefogás fontosságát a néphatalom megvédelmezése érdekében. A Központi Bizottság rádiófelhívásáról készített gyorsírói feljegyzés vált a megyei szervezőbizottság november 7-én kiadott programjának alapjává.40 A „Hogyan szervezzük az MSZMP-t” című felhívás felszólította a kommunistákat, hogy hivják össze a volt MDP tagokat, mondják ki az MDP-szervezet feloszlását, vezetőségének lemondását és határozzák el az MSZMP megalakítását. „Javasoljanak az MSZMP helyi szervezetének létrehozására szervező bizottságot olyan kommunistákból, volt MDP tagokból, vagy az MSZMP-be újonnan belépőkből, akik nem kompromittálták magukat, akiknek tekintélyük és becsületük szilárd.” Hangsúlyozta a felhívás, hogy az MDP tagjai nem válnak automatikusan a párt tagjaivá, minden tagfelvételről egyéni elbírálás alapján kell dönteni, hogy a „Magyar Szocialista Munkáspárt pártszervezetei és tagjai tevékenységét a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány programja és az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának felhívásában megjelölt feladatok szabják 247
