Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Vargáné Zalán Irén †: A miskolci zenei élet kibontakozása a felszabadulás után
szerencse, a Diósgyőr-vasgyári Vasas Dalárda, a Hejőcsabai Munkásdalárda, a Miskolci Általános Munkás Dalárda, a Drótgyári Vegyeskar, a Miskolci Iparos Polgári Dalegylet, a Miskolci MÁV Műhely Énekkara, a Miskolci Mindszenti Római Katolikus Egyházi Énekkar, a Miskolci Református Vegyeskar, a Tóth Pál Líceum és Tanítóképző Énekkara, a Városi Alkalmazottak Országos Szervezete miskolci Énekkara. Műsoron válogatottan szép magyar kórusművek szerepeltek és már feltűnt Sosztakovics szovjet zeneszerző neve is. A hirdetmény a kórusvezetőkről sajnos nem tájékoztat.58 A vasút 100 éves miskolci fennállása alkalmából 1946-ban már volt énekkari találkozó a helyi munkáskórusokon kívül vendégénekkarral, annak mérete azonban ezt a találkozót meg sem közelítette.5 9 A színházi élet megindulása A felszabadulás után a nagy múltú Miskolci Nemzeti Színház Földessy Géza igazgató vezetésével folytatta munkáját. A színház államosítására 1949-ben került sor. Az infláció nehézségei miatt a műsorpolitikában alig történt változás. A háború előtt sorozatban játszott operettek képezték a műsor gerincét: Kálmán Imre Bajadér, Cigányprímás c. operettje, Ábrahám Pál Bál a Savoyban, Fényes Szabolcs Maya c. operettje. A gazdasági stabilizálódás, a forint megteremtése után ugrásszerűen emelkedett a színvonal. 1947-ben már operaelőadások tartására is vállalkoztak. Az ehhez szükséges feltételek megteremtése nem kis nehézséget okozott, hiszen megfelelő színvonalú zenekart is igényelt. A színháznál alkalmazott MÁV-zenekar és a színház igazgatója közti anyagi vitákról a hírlapi hírek árulkodnak.60 Ám minden akadályt sikerült elhárítani és 1947 elejétől nagyrészt budapesti művészekkel színre került Verdi Rigolettó c. operája, Puccini Pillangókisasszony, Leoncavallo Bajazzók, és más operák. Az előadások látogatását ez említett év elején megalakult Operabarátok Egyesületével igyekeztek biztosítani.61 A zenés tárgyú műveken kívül a budapesti Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével Moliére-művek is előadásra kerültek.62 A zenekari művészetért folytatott erőfeszítéseket már végigkísértük. A miskolci művészek, Rákos Arnold, Gránát József, Haydu István, Hollósy Koméi, Névely József, Szendy Lajos, Becht József, Kéthelyi Sándorné szólóestjeikkel, a különböző párt- és tömegszervezetekben nyújtott szerepléseikkel tették élénkké a miskolci zenei életet. A vármegyeházán rendezett szabadművelődési előadások, a pártok által rendezett művészestek, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság előadásai színvonalas zenei produkciókhoz juttatták a miskolci érdeklődő polgárt. A szólószereplések mellett a kamarazene is virágzott, amelyet a Gránát József által vezetett vonósnégyes képviselt méltóan. Hangversenyeken, pártnapokon egyaránt szerepeltek. Tagjai voltak: Gránát József — Finta Elemér — Szendy Lajos — Névely József, olykor más összeállásban: Gránát József — Kossin Ida — Szendy Lajos — Névely József. A Vasgyári Zenekar tagjaiból is alakult vonósnégyes: Vancsó Dezső — Kemer Antal — Juza Ferenc — Névely József összetételben. A gazdasági élet stabilizálódása után, 1947-től már nagynevű vendégszereplők is voltak a város zenei vendégei: Svéd Sándor, Fodor János és a magyar-szovjet barátság első zenei vendégeként Pavel Liszicián, a Moszkvai Operaház nagyhírű, örmény származású énekese.63 1947-től már abban az esztendőben két alkalommal vendégszerepeit a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar Felvinci Takács Alice és Lengyel Gabriella kitűnő hegedűművészek felléptével.64 235
