Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Vargáné Zalán Irén †: A miskolci zenei élet kibontakozása a felszabadulás után
Köre, azzal a céllal, hogy létrehozza a régi, nagy múlttal rendelkező fúvós- és szimfonikus zenekart. (A fúvószenekar létrehozása némileg megtévesztő, mert, mint az eddigiekből kiderült, ez már működött.) Kérte a vasutasokat, valamennyien csatlakozzanak a nemes kezdeményezéshez és lépjenek be a zenebaráti körbe. A Felhívásból kiderül, hogy a Miskolci Igazgatóság területén 18 000 vasutas dolgozott, az ő anyagi segítségükre alapozott a felhívás, nem meghatározott összeggel, hanem önkéntes felajánlás kérésével. A Felhívásból kiderül a cél: fejlett, haladó zenei kultúra biztosítása, fúvós- és szimfonikus zenekar létrehozásával. A székhely: a Vasutas Dolgozók Erkel Ferenc Kultúrotthona. Vázolja, hogy a zenebaráti kör és a zenekar ügyeit vezetőség intézi, amelynek közvetlen fölöttes szerve az Erkel Ferenc Kultúrotthon vezetősége. A megajánlási összeg alsó határát 1 forintban jelölte meg. Ebből kívánták fedezni a zenekar fenntartási költségét, a próbák költségeit, a munkaidő kiesési díjait, hangszervásárlást, hangszeijavítást, útiköltséget. A Felhívás azt ígérte, hogy a kör vezetősége félévenként beszámol a végzett munkáról és a gazdasági helyzetről. Tartalmazta a Zenebarátok Körének jogait is. Joga volt a kör tagjának félévenként egy díjmentes hangversenyre, minden, az Erkel Ferenc Kultúrotthon- ban tartott hangversenyen 25% kedvezményre. A tag halála esetén ingyenesen közreműködik a zenekar. Tagjainak tagsági könyvet biztosított, amely állandó belépőjegyül szolgált az Erkel Ferenc Kultúrotthon klubhelyiségébe. Nyári időre a tagság kívánsága szerinti helyre ígért térzenét. A Felhívás a tagság kötelességeit is feltüntette: a tagsági díj pontos fizetését, az alapszabályok betartását, a zenebaráti kör támogatását. A felhívás kérte a régi vasutas zenekar tagjait, jelentkezzenek az újjászervezett együttesbe, és hangsúlyozottan vártak valamennyi vasutas dolgozót a Zenebaráti Körbe. Aláírásként név nélkül a „Zenabaráti kör vezetősége” szerepelt.49 A Miskolci Filharmonikus Zenekar tagjai — az ekkor már pénztelenségben vergődő együttesből — szívesen átmentek az új, alakulásban levő társulatba. Ebben az időben, sőt később is, egy-egy muzsikus több helyen zenélt. Hogy a felhívás nem maradt eredmény nélkül, annak bizonyítéka, hogy 1947 nyarán már előadták Poldini Vadrózsa c. operáját. A szimfonikus zenekar ekkor már 36 tagú volt. Az operai közreműködésen kívül Offenbach-nyitányt, Gounod Balettnezét adtak elő Profánt István, az énekkar pedig ismét Kiss Dénes vezényletével Gounod Faustjából a Katonakórust. A zenei méltatás az operaelőadást gördülékenynek találta, a szólisták közül Pelles Júlia nevét emelte ki.5 0 Poldini Ede műveit dallambőség és lírikus hangulat jellemzi. Színpadi művei közt énekes mesejátékként szerepel a Csipkerózsa. (Nem tudni, mi indíthatta a rendezőket a névváltoztatásra. Poldini életművében Vadrózsa címen nem szerepel színpadi mű.) Nemcsak Miskolcon, hanem Gyöngyösön is előadták, sőt a Miskolci Vasutasok területi titkárságának novemberi kultúrversenyén is. A siker minden alkalommal osztatlanul nagy volt. A novemberi kultúrverseny általános kóruskulturális szempontból is igen figyelemreméltó volt.51 A Vasutasok Ének- és Zenetársasága az ötvenéves évek elején feloszlott. Kórusaiból azonban ma is működik a MÁV Műhelyi Dalárda. Fúvószenekara is sok szép sikert megérve ma is működik. Hosszú ideig volt vezetője Bencs Ferenc MÁV-főfelügyelő, maga is jó képzettségű fuvolajátékos. 232
