Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Vargáné Zalán Irén †: A miskolci zenei élet kibontakozása a felszabadulás után
zenészeket. E belépési nyilatkozatban megjelölték az egyesület célját: a zenekultúra általános művelését, növelését, hangversenyek és zenei ismeretterjesztő előadások tartását, s általában a zeneművészettel kapcsolatos felvilágosító, ismeretterjesztő és kulturális kérdések előmozdítását és felkarolását. További célul tűzték ki a társadalom legszélesebb köreiben a zenekultúra fejlesztését és a zeneművészet bekapcsolását a demokratikus alapon felépített magyar kulturális életbe. E célok elérése érdekében megjelölték, hogy egy állandó Filharmonikus Zenekart kívánnak szervezni, amely hangversenyek tartásával elégíti majd ki a zenekultúra igényeit. A belépési nyilatkozatban igen erőteljes hangsúlyt kapott, hogy különös figyelmet kívánnak fordítani a munkásság, iparosok, földmunkások zenei nevelésére, akik részben a múltban fennálló társadalmi különbségek miatt, részben nehéz anyagi helyzetük miatt a zeneművészetből ki voltak zárva. Az Előkészítő Bizottság e nyomtatott felhívásban, belépési nyilatkozatban jelezte az alakuló közgyűlés helyének, idejének hírlapi tudósítását. A felhívást az előkészítő bizottság nevében nyomtatott és felette eredeti aláírással Pödör Lászlóné, Finta Elemér, Gránát József, dr. Husovszky Sándor, dr. Lővy Sándor, Névely József, Rákos Arnold, Schöpfl Ferenc, Svéd Ferenc, Szendy Lajos és Vancsó Dezső látta el.19 A sajtóból tájékozódhatunk arról, hogy a Vármegyeháza kistanácstermébe alakuló ülésre hívták a tagokat2 0 A Miskolci Filharmonikus Zenekar közben tovább folytatta művészi tevékenységét. 1945 júniusában „népszerű” műsornak hirdettek egy nagyon színvonalas hangversenyt. Bevezetőt Gortvai Zsigmond mondott, a koncertről írt tudósítás elismerte a vonósok szép hangszínét, ismét kifogás alá esett a fúvósok gyengesége, „viszonylagos gyengesége” Legszebben előadott műnek a Schubert Befejezetlen szimfóniáját minősítette a recenzens, Bizet Az arlesi lány c. szvitjét pedig könnyednek és bravúrosnak.21 Ezek a művek Miskolcon jól, sőt túlságosan is jól ismertek voltak már, ha csak azt nem vesszük figyelembe, hogy már nem a „régi” hangversenylátogató közönség hallgatta őket. A zenekarnak azok a művek állhatták rendelkezésre, amelyek Miskolcon a század eleje óta létrejött különféle nevű zenekarok játszottak és amelyek a háború pusztításában még megmaradtak. Új zenekari művek kikölcsönzése egyre nagyobb nehézséget jelentett, hiszen az infláció gazdasági hatásai egyre nyomasztóbban kezdtek kibontakozni. 1945. augusztus 13-án alakuló közgyűlést tartottak. A Miskolci Filharmonikus Zenekar teljes iratanyaga megmaradt, ám ezekből az iratokból sem deríthető ki, mi indíthatta a zenekar vezetését arra, hogy közben megváltoztassák a zenekar nevét, amely az alakuló közgyűlésen már a Miskolc thj. város Zene- és Dal Egyesülete nevet viselte. Utólagos találgatásoknak aligha lehet helye, de feltehető, hogy az új névvel kívánták biztosítani a város nagyobb anyagi segítségét az egyre súlyosabbá váló gazdasági helyzetben. Az új társulást a város vezetése jóváhagyta.22 Az alakuló ülés jegyzőkönyvéből kideríthetően jelen voltak: Auerbach Bertalanná oki. zenetanár, Belényi István százados, Bánhidi Zoltán, Bodnár János, Dalányi János egyházi karnagy, aki hivatott lett volna az énekkari rész vezetésére, Dobsinai József, Gránát József oki. zenetanár, Haydu István oki. zenetanár, Homródi Vilmos, Könyves József, Kővári Károly, Kollár József, Karsa Katalin oki. zenetanár, Marosi István, Melles Gyula főiskolai hallgató, Marek István főiskolai hallgató, Nics Zoltán, Névely József, Nagy Ferenc középiskolai tanár, ny. igazgató, Nagy Sándor, Patakfalvy Mihály, Profánt István karnagy, ifj. Profánt István, Rákos Arnold zeneiskolai igazgató, Rjazkó János, Sváb Ferenc, Simon Dezső, Sándor András, Szendy Lajos, Sztollár Károly, Szegedy Károly. 15 Levéltári Évkönyv III. 225
