Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Deák Gábor: Az 1930. szeptember 1. Miskolcon
1500—2000 emberről számol be a rendőrkapitány. Úgymond: ezeket sikerült a főutcáról a mellékutcába szorítani.12 Sebesülés nem történt. A felvonulás délelőtt 11 órakor kezdődött, a szétoszlatás után a munkások különösen Diósgyőrben több helyen összeverődtek. Voltak, akik teherautóra szálltak és az utcákon végigszáguldva éltették a Tanácsköztársaságot, a Szovjetuniót, énekelték az Internacionálét.13 Ha nem is volt tömegeiben és szervezettségében olyan méretű és jelentőségű ez a tüntetés, mint a budapesti, de megmutatta, hogy Miskolcon, ebben a jelentős gyárvárosban is él a munkásság, hallatja szavát, mi több, a városra jellemző szociáldemokrata mozgalom mellett van kommunista- és ifjúmunkás-mozgalom is, amely forradalmibb az előbbiekkel szemben. Az is jellemző volt erre a tömegtüntetésre, hogy a mozgalom jóformán a vezetők nélkül, a tömegek közhangulatának, a nélkülözésnek, nyomornak a demonstrációja volt, hiszen a Magyar Jövő augusztus 31-i száma már beszámolt arról, hogy kommunista sejteket leplezett le a rendőrség. A 18 házkutatás következtében 18 előállítás történt. A cikk szerint a nyomozás során beigazolódott, hogy az előállítottak kisebb-nagyobb mértékben részt vettek föld alatti munkában, szervező tevékenységet folytattak, röpcédulákat terjesztettek. így állították elő Altmann Miksát,14 aki a mozgalomban Alpár Mihály néven szerepelt, Hejőcsabáról Barta Pál fogtechnikust, Miskolc, Mindszent u. 9. alól, Korn-Schneider Rezső külhonost, Miskolc, Vörösmarty u. 32. szám alól, kereskedősegéd, Grünwald László fogtechnikust, Miskolc, Akác u. 20-ból, Mayer Tibor szabósegédet, Miskolc, Gróf Apponyi Albert u. 7. szám alól, Frank Miklós kárpitost, Miskolc, Kazinczy u. 20-ból, Klein Sándor nyomdászt, Miskolc, Szentpéteri kapu 3. szám alól, Kaszás Gézáújságírót, Miskolc, Toronyalja u. 26. szám alól, Guttmann Ferenc dr. ügyvédjelöltet, Miskolc, Arany János u. 20. szám alól, Murányi Gézát, Miskolc, Füzes utca 25. szám alól, Schwarcz Jenő kereskedősegédet, Miskolc, Mindszent u. 8. szám alól, Nemes Antal cipőfelsőrész-készítőt, Miskolc, Hunyadi u. 27. szám alól, Kopcsó János gumijavítót, Miskolc, Baross Gábor u. 16. szám alól, Glattstein Jenőt, Miskolc, Asztalos utca 20. szám alól, Friedmann László fogtechnikust Hejőcsabáról, Drucker Sándor miskolci lakost. Ezek közül Schwarcz Jenőt és Nemes Antalt szabadon bocsátották, miután terhelő adatot nem találtak rájuk, Kaszás Gézát, akiről kiderült, hogy azonos a budapesti Törvényszék 5506/1927.В. XIV. számú körözési rendelkezésében szereplő Bella Sándorral, átadták a debreceni királyi ügyészségnek. A tömegtüntetés elfojtása nem akadályozhatta meg azt, hogy az éhes emberek ne hallassák szavukat, hiszen ez a tüntetés elsősorban „éhségtüntetés” volt. Nem is szűntek meg ezek a mozgalmak a szeptember 1 -i visszaszorításával, folytatódtak 1930. novemberében is. De röplapokat már szeptember 25-én is szedtek össze Miskolcon.15 A szövegében ez állt: „Munkások, Elvtársak! Szeptember 1. vörös harcosai! . . . készüljetek novemberre az éhségmarschra . . . harcra fel, éljen a KMP!” Az aláírásban: „Üdvözlettel a kommunisták Magyarországi Pártja és Központi Bizottsága, a Kommunista Ifjúmunkások Magyar- országi Szövetsége Központi Bizottsága.” A rendőrség Diósgyőr-Vasgyárban a gyár területén mintegy 63 darab ilyen röpcédulát szedett össze, a váltóműhelyben, de volt az Újtelepen is belőle; Miskolcon 230 darabot. Ezekre hivatkozással a rendőrség tovább folytatta a nyomozást és a letartóztatásokat. Így került a rendőrség kezére Kaunitz Béla, Klein Sándor, Weinberger Vince, Weisz Béla, Mátyus Mihály, Vig Sándor, Bónis József is. Mikszáth főispán azt jelentette a 212
