Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Lénárt Béla: A Hejőcsabai Cement- és Mészmű története, 1890-1976
Az üzem dolgozóinak közérzetét erőteljesen befolyásolja a szociális ellátás szintje, a kulturális- és sportélet, a brigádmozgalom az ifjúsági szervezet tevékenysége. Szociális ellátás 1. Lakás. A felszabadulás előtt a MÁK nagyarányú építkezésekkel 52 mésztelepi, 49 kőbányai lakást, valamint 15 lakószobát építtetett dolgozóinak. Az előzőeket családos munkások, az utóbbiakat egyedülállók vehették igénybe alacsony lakbérért. Az első üzem építése idején a munkásgárda megtartásának fontos eszköze volt a lakás, ezért járulékos beruházásként 44 kislakást adtak át az üzem dolgozóinak. Megkezdődött a tanácsi bérlakások kiutalása is. Ezek száma ma már kb. 100. 1954-ben 30 család részére „saját ház” akció indult, melynek során a lakásépítési kölcsön felvételét a HCM bonyolította. 1969-ben kezdődött — jelenben is tart — a vállalat által szervezett kamat-és kezelési költség mentes hitelek nyújtása a dolgozók részére. 1976-ig 58 család épített így 4 758 000 Ft kamatmentes kölcsönnel. Az ismertetett akciók eredményeképp a régi dolgozók is elköltöztek már a régi kolóniákból, korszerű, egészséges otthonokban élnek. 2. Üdülés. Üzemtórténeti érdekességű az az irat, mely először szól a kőbánya és mésztelep 4 dolgozójának üdüléséről.122 1948-tól rendszeresen folyt az üdültetés, de résztvevőinek száma nem haladta meg az évi 20 főt. Nagyobb arányúvá akkor válhatott, amikor az iparág üdülői sorra felépültek Harkányfürdőn, Tata-Fényesfürdőn, Telekesen, Balatonalmádiban, Miskolc-Tapolcán és Zsóri fürdőn. Ezzel nemcsak a számszerűséget lehetett növelni, hanem elérték azt is, hogy a cementipar dolgozói az ország minden részén üdülhettek. Hamarosan külföldi vállalatokkal történő csereüdültetésre is sor került. 1976-ban pl 249 felnőtt és gyermek részesült az üdülés valamilyen formájában. 3. Bölcsőde-óvoda. 1951-ben létesítettek először üzemi óvodát a mésztelepi, volt üzemvezetői lakásban. 1953-ban a gyár területén 100 férőhelyes bölcsőde-óvoda nyílt. Ezt az intézményt azonban 1964-ben megszüntették, jelenleg a lakóhely szerint illetékes bölcsődékben és óvodákban vannak elhelyezve az üzem dolgozóinak gyermekei. A HCM 1975-ben 700 000 Ft-ot fizetett a városnak, ezzel 20 férőhelyet biztosított az üzem számára. 4.Egészségügyi ellátás. Az első HCM építése idejére nyúlik vissza az üzemorvosi ellátás megszervezése. A korszerű rendelő 1965-ben épült. A poros munkahelyek nagy száma miatt igen fontos volt a légúti megbetegedések megelőzése, a rendszeres szűrés, melyet Dr. Tóth Elek, Dr. Vasas Kálmán, Dr. Kertész Ferenc és Dr. Tamási Elvira orvosok lelkiismeretesen végeztek. Munkájukat mindvégig főállású asszisztensnő segítette és segíti. Az üzemegységekben jól működő vöröskeresztes aktívahálózat dolgozik, munkájukat az üzemi vöröskeresztes szervezet fogja át. A 70-es évek elején korszerű fogászati rendelő is nyűt, így az üzem dolgozói mentesülnek a városi SZTK-rendelők zsúfoltságának nehézségeitől. 5.Munkásszállás. Tulajdonképp ennek tekinthető a MÁK építetteún.barakkokban létesített többszemélyes szobák sora. A HCM építése alkalmából létrejött felvonulási épületeket az 50-es évek elején alakították ki ideiglenes szállásoknak. Mindenütt nagy volt azonban a zsúfoltság, a higiénia és egyéb követelményeknek ezek a szálláshelyek nem 166
