Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Lénárt Béla: A Hejőcsabai Cement- és Mészmű története, 1890-1976
A cementgyár korszerűsítésével együtt folyt a kőbánya rekonstrukciója is. A nagyteljesítményű klinkerüzem kielégítésére már nem volt elegendő az évi 220 000 t mennyiség. Az Országos Tervhivatal 70 milliót irányzott elő a modernizálásra, melynek folyamán gépesítették az egész technológiai vonalat, a rakodásból teljesen kiküszöbölték a nehéz fizikai munkát. A termelés hatékonyságának emelkedését bizonyítja, hogy a kőbánya történetében először a rekonstrukció után sikerült 1 óra alá csökkenteni az 1 t kő bányászatára fordított időt.103 A HCM harmadik üzeme a régi körkemencés telep egyre több problémával küszködött, jelentősége megkopott, gazdaságossága kérdésessé vált. E régi típusú kemencefajtánál a mészégetés aránylag drága volt, hiszen a gépesítésre való minden törekvés csődöt mondott, mészkőigénye pedig nagydarabos, nagy tisztaságú nyersanyag; a javítások egyre drágábbá váltak: azaz sem a technológia nem felelt meg a követelményeknek, sem a kemence állaga nem volt megfelelő. Az üzem megszüntetése napirendre került. A cementgyárak mellett azonban általános gyakorlat a mészüzem működtetése, mert a mészkő bányászata során olyan nagyságú és tisztaságú mészkő is jövesztésre kerül, melyet kár klinkerégetésre felhasználni, hanem kiválóan alkalmas mészégetésre. Ezért a Gazdasági Bizottság úgy döntött, hogy a régi körkemence megszüntetése előtt a HCM telepén korszerű, új mészégetőt kell létesíteni. Erre 100 milliót irányoztak elő. A mészüzemet a Vegyipari Gépgyárak Fejlesztési és Tervezési Iroda, valamint az Ipari és Mezőgazdasági Tervező Iroda tervei alapján 1964-ben kezdték építeni. A több vállalat kivitelezésében készült földgáztüzeléses aknakemencés üzem indítására 1965. aug. 26-án került sor,104 és rendkívül korszerű technológiával működött. A mészüzem 5 aknakemencét foglal magába, évi kapacitása 110 000 t (a körkemencéé maximálisan 30 000 t). Rendkívül alacsony volt az 1 kg mész égetésére jutó kalóriafelhasználás is: körkemence: 2270 cal/kg országos átlag: 1831 cal|kg új mészüzem: 1245 cal/kg Az 1 t mész előállítási önköltségét 394 Ft-ról 315 Ft-ra sikerült leszorítani, 20%-os megtakarításról beszélhetünk. A korszerű technológia az első pillanattól jól működött, az első, teljes munkaévben (1966) már 98 000 t, a teljes kapacitás 89%-a, a következőben pedig 114 000 t (103,6%) mész hagyta el az üzemet. Az üzem élére Virág Bertalan mérnököt nevezték ki. A korszerű technikát bizonyítja, hogy 1966-ban a KGST-országok mészgyártási szakértői jöttek Hejőcsabára, s a csoportértekezleten javaslatot tettek e technológia alkalmazására a tagországokban. Eközben újra több változás állt be az üzemi vezetésben. 1960-ban Mikó Balázst a Dunai Cementműhöz helyezték, a HCM új igazgatója Tóth Zoltán gépészmérnök lett. 1963-ban átszervezték az eddigi iparigazgatási rendszert, a vállalat az ÉM Cement- és Mészipari Országos Vállalat hatáskörébe került.106 Ez évben lett Szabó István a gyár főmérnöke. 1964-ben újabb igazgatóváltozás eredményeképp Vértesi György vette át a HCM vezetését. A hatalmas vállalat egymástól különálló üzemeiben (bánya, körkemencés mészüzem, új mészüzem, HCM) működő pártalapszervezetek tevékenységét a rekonstrukció idején 1963-tól csúcsszervezet irányította, melynek 5 alapszerve volt. Az üzemi csúcstitkár Szabó Béla műszaki előadó lett, őt Kertész Ferenc technikus követte. A csúcsszer159
