Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Lénárt Béla: A Hejőcsabai Cement- és Mészmű története, 1890-1976
A gyors politikai konszolidáció, a gazdaságirányítás új momentumai, a gyári vezetés megszilárdulása (Mikó Balázst áprilisban igazgatóvá nevezték ki) lehetővé tették, hogy 1957 nyarán zavartalanul folyjon a munka mindhárom telephelyen. Az országot ért épületkárok növelték a mész és cement iránti keresletet, ezért a volt puzzolánüzem forgókemencéjét újra üzembe helyezték. Az év 2 hónapjának kiesése ellenére több mint 40 000 t me szét termeltek. 1958-ban zárták a cementgyár történetének addigi legsikeresebb évét. Már márciusban újra elnyerték az éiüzem címet, majd dec. 11-én — első alkalommal az építés óta — teljesítették az évi tervet, sikerült az önköltségi mutatókat is 20%-kal csökkenteni.98 1959-ben újabb siker született: a vállalatnak ítélték a kormány és a SZOT Elnöksége Vörös Vándorzászlaját. Nem érdemtelenül kapták e magas kitüntetést, hiszen ebben az évben végre elérték a 300 000 t kapacitást, 304 000 t. cement előállításával. 1961-ben, a második ötéves terv indításával, nyilvánvalóvá vált, hogy az ország cementgyárainak termelése nem tudja fedezni a nagyarányú beruházások következtében előállt cementszükségletet. Növelni kellett a cementtermelést. Ezt a célt a váci Dunai Cementmű megépítésével, valamint a Hejőcsabai Cement- és Mészművek korszerűsítésével akarták megvalósítani. A Gazdasági Bizottság és a kormány tehát határozatot hozott a HCM rekonstrukciójának megindítására. A munkálatokat 1960-ban kezdték, az Országos Tervhivatal mintegy 190 millió forintot irányozott elő a nagyarányú felújítás és átalakítás megvalósítására. A rekonstrukció eredményeképp a cement termelésének növekedését tervezték, ennek megfelelően bővíteni és modernizálni kellett a kőbányát is. Erre 70 milliót irányoztak elő. Végül meg kellett oldani a teljesen elavult, 1914 óta üzemelő körkemecés mész- üzem megszüntetését egy modern mészégető létesítésével. Az előirányzott összeg 100 millió Ft volt. Ebből az alábbiak megvalósítását tervezték: a) a cementgyár bővítése évi 450 000 t kapacitásra, b) a nagykőmázsai mészkőbánya gépi modernizálása, bővítése 580000 t/év kapacitásra, c) nagyteljesítményű mészüzem építése a HCM telepén, hogy a régi körkemencét meg lehessen szüntetni. A bővítésen, fejlesztésen 30 vállalat építői, szerelői kezdték meg a munkát.99 Gépek és gépi berendezések egész sorát cserélték ki, jórészt megszüntették a belső anyagszállítás provizórikus megoldásait. A legfontosabb változtatások: új szalagmérleg a nyers- és tüzelőanyag pontosabb összemérésére, a klinkerégető kemencéket korszerű granuláló tányérokkal és turbófúvókkal látták el, növelve ezzel teljesítményüket. Ötödik klinkerégető kemence épült. Új acél szállítószalagot helyeztek üzembe. A cementőrlésnél a rekonstrukció előtt 3 db Polisius gyártmányú és 1 db Ganz gyártmányú őrlőmalom működött. Az utóbbit korszerűtlensége miatt leszerelték és 2 db másik magyar készítményű cementőrlő malmot építettek be. Új kompresszorházban 4 db nagy teljesítőképességű kompresszort helyeztek el. A korszerűtlen régi típusú csomagológépeket Flux típusúra cserélték. Végül gipsztörő és vagonbuktató üzembe helyezése zárta a nagyarányú munkát.100 A rekonstrukciót úgy hajtották végre, hogy a termelés folyt az építkezés alatt, az új egységek bekapcsolása a technológiai folyamatba nem okozhatott fennakadást. A rekonstrukciót 1963 augusztusában befejezték,101 A tervek szerint az 1 t cementre fordított munkaóraarány elérte a nyugati fejlett gyárakét, a klinkerégetés kalória- szükségletét 1156—1212 cal/kg-ra szorították le, s ez minden magyarországi cementgyár szükségleténél alacsonyabb lett, a beruházás megtérülését 42 hónapra tervezték.102 158
