Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Seres Péterné: Adatok a Borsod-Miskolci Gőzmalom történetéhez, 1864-1947
Radványi igazgató rakta le, amikor az alakulás 15. évfordulóján 2000 Ft-os alapítványt tett, amihez a vállalat is hozzájárult minden évben a nyereség arányában. A nyugdíj- pénztár alapszabálya 1900.január 1-én kelt.54 Avállalat valamennyi tisztviselője kötelező érvénnyel volt tag és a fizetésének 5%-át levonták járulék címén. Nyugdíjat 10 évnél kevesebb szolgálati idő után nem lehetett kapni, 10 és 40 év között csak munka- képtelenség esetén és a nyugdíjkorhatár 65 év volt. 10 év után a törzsfizetés 40%-át fizették ki nyugdíjnak, minden további év 2% emelést jelentett. Gondoskodtak az özvegyek és árvák ellátásáról, az özvegyi járadék a fizetés vagy a nyugdíj 50%-a volt, az árvák pedig meghatározott összegű nevelési járulékot kaptak. Az alapszabály érdekessége, hogy a betegbiztosítással ellentétben a pénztár veszteséges működése esetén a vállalat nem vette át a költségterheket, hanem felemelték a járulékot, vagy leszállították a nyugdíjakat. A nyugdíjpénztár működésére jellemző adat, hogy 1945-ben 17 évi szolgálat után a hivatalsegéd havi 43 pengő nyugdíjat kapott.5 5 JEGYZETEK [ÍJ Sándor Vilmos: Nagyipari fejlődés Magyarországon, 1867—1900. Szikra, 1954. [2] Az 1935. évi adatokat id. Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz, Bp. 1935. [3] A magyarországi malomipar történetéről Id. В er end Ránki: Magyarország gyáripara az imperializmus első világháború előtti időszakában, 1900—1914. Bp. 1955. — Sándor Vilmos: A tőkés gazdaság kibontakozása Magyarországon, 1849—1900. Kossuth, 1958. — Sándor Vilmos: Nagyipari fejlődés Magyarországon, 1849-1900. Szikra, 1954. — Berend-Szuhay: A tőkés gazdaság története Magyarországon, 1848—1944. Kossuth 1975. [4] Sándor i. m. (1954.) 68. [5] Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár, (továbbiakban: BAZmLt) A Miskolci kir. Törvényszék iratai, Cégbírósági iratok (továbbiakban: VII-1/d.) Cégtörzskönyv VIII. 152. p. [6] uo. Okmánytár 17/42/b. [7] uo. [8] uo. 17/42/c. [91 uo. 17/50. [10] uo. 17/42/a. [11] uo. 17/46/a. 112] uo. 17/47. [13] uo. 17/52. [14] uo. 17/53. [15] uo. 17/55. [16] uo. 17/57. [17] uo. 17/59. [18] uo. 17/64. [19] uo. 17/68. [20] uo. 17/70. [21] uo. 17/74. [22] uo. 17/77. [23] uo. 17/86. [24] uo. 17/85. [25] uo. 17/84. [26] Az István malom történetére vonatkozó adatok a debreceni cégbíróságtól átkerült iratokban találhatók, uo. 17/1. [27] uo. 17/90. [2,8] A debreceni közgyűlések anyagát Id. uo. 17/39-17/41. [29] uo. 17/91. [30] uo. 17/96. [31] Budapesti Közlöny, 1918. március 21. [32] BAZmLt. Vll-l/d. Okmánytár 21/1917. szeptember 24. [331 uo. 17/99. [34] uo. 21/Beszámoló az 1920. üzleti évről. 130
