Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Kamody Miklós: Forró mezőváros postaviszonyai a XIX. században
„1316/217 Földmivelés-, ipar és kereskedési Minisztertől Kassai postaigazgatóságnak A múlt hónap 25-én 150 szám alatt felterjesztett felhívás folytán a forrói postaállomást felsőgellérti Farkas Istvánra ruházom át, de csak személyére, eladhatási és örökösödési jog nélkül, mert illyen joggal ezen postaállomás a fenálló szabályok szerint eddig sem birt, és az eddigi postamesternek az eladhatási engedelem csak különös kegyelemből, és az 1807 évi szabályos rendelet nyomán adatott. Egyébbiránt meghagyom ezen állomásnak eddigi 2000 pFtban megállapított királyi értékét, valamint a postamesteri hivatallal egybekötött eddigi évenkénti kétszáz pengőftnyi fizetést; a postaszállitásokért járandó rendes szállítási bért, az eddigi meghatározott előfogatátalányt és a szekérposta vitelbérekből esendő száztól ötös részletet, megjegyezvén, hogy addig is mig a szekér postai szolgálatra nézve létező kivételes viszonyok elintézve lesznek, Farkas István magát a szekérpostai szolgálat és szállítások pontos teljesítésére a fennálló szerződés értelmében kötelezendi, és Önök az e részbeni nyilatkozatot nekem felterjesztendik, egyszersmind pedig minthogy az eddigi postamesternek Scheidl Jánosnak csak személyére adatott szerény illetőségbeli kárpótlás jövendőre meg fog szűnni, e helyett az uj postamesternek adandó tiszti szerpótlék mennyisége iránt véleményes jelentést teendnek. Ezekszerint tehát Önök a további szükséges intézkedéseket megteendik és Farkas Istvánnak az ide rekesztett tiszti rendelvényt kézbesitendik. Budapesten junius 17-én 1848. a Miniszter megbízásából Trefort Ágoston”25 Külön érdekessége a miniszteri rendeletnek a keltezés. A magyar forradalmi kormány már 1848-ban hivatalosan használta a Budapest elnevezést, holott Pest—Buda— Óbuda egyesítésének elrendelése csak 1849. június 24-én történt Szemere Bertalan javaslatára. Az egyesítés azonban — tudjuk — a szabadságharc bukása miatt nem valósulhatott meg, végül is 1872-ben iktatták törvénybe.26 A kassai postaigazgatóság a mellékelt tiszti rendelvényt 1848. július 17-én Farkas Istvánnak Kassán kézbesítette. Az új postamester letette a hivatali esküt és nyilatkozatban kötelezte magát a szekérpostai szolgálat és szállítás pontos ellátására. A nyilatkozat szerint: „Én alulírott, mint a folyó évi junius 17-én költ 1316/217-dik számú kegyes miniszteri határozat által a forrói postaállomásnak ujjan kinevezett postamestere a mai napon tiszti eskümet a Kassai Kir. Posta Igazgatóság előtt letevén, egyszersmind ezzel abbeli nyilatkozatomat adom, miszerint addig is, mig a szekérposta szolgálatra nézve létező kivételes viszonyok elintézve lesznek, a szekérpostai szolgálat és szállítások pontos tellyesitésére a fenálló szerződés értelmében magamat kötelezem; mit is ezzel saját kezem aláírásával és pecsétemmel erősítek. — Kassán julius 11-én 1848. Felső Gellérti Farkas István mp. Forrói Kir. Posta Mester.”2 7 A tiszti szerpótlék2 8 megállapítását augusztus 20-án hozta tudomására az igazgatóság ekképpen: „263-dik szám. T. Cz. Felsőgellérti Farkas István kir. postamester urnák Forrón. Äug. 20-án 848. Múlt hó 12-én az Uraságodnak adandó tiszti szerpótlék mennyisége iránti véleményünket felterjesztvén, folyó hó 5-én 3253/543-dik szám alatt költ és . . . le érkezett kegyes Miniszteri Rendelet folytán önnek tiszti szerpótlék átalánya, figyelmezve a forrói posta állomás viszonyaira évenkénti 20 pengő forintba állapíttatott meg. A melly felsőbb határozatról és ezzel Uraságodat értesítjük.”29 Farkas István a szabadságharc bukása után is megmaradt postamesternek, ami ritka eset volt, hiszen a forradalom alatt alkalmazottakat a bekövetkezett Bach-korszak 50
