Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Beránné Nemes Éva: Adatok a felszabadulás és a demokratikus átalakulás kezdeteinek történetéhez Miskolcon és Borsodban
[601 Juhász Géza beszámolóját a népgyűlésről a debreceni Néplap 1944. december 21-i száma közli. Visszaemlékezését idézi: A felszabadulás krónikája. 1944 ősze, 1945 tavasza. Közreadja: Karsai Elek és M. SomlyaiMagda. - Kossuth Könyvkiadó Bp., 1970. 160-161. [61] Juhász Géza fent idézett írásában a helyzetre igen jellemző epizódot örökített meg. Kiegyenesedett a demokrata polgári gerinc — írja. Az egyik párt nekivérmesedett képviselője déltájban már kevesellte a nekik jutott mandátumot. Juhász Géza megjegyezte: reggel még nem is álmodta, hogy estére nemzetgyűlési képviselő lesz. Majd ugvanannak a pártnak egy helybeli híve szólt közbe: Még semmit sem csináltunk, ajándékba kaptuk az egészet. Uo. [62] A képviselők pártok szerinti megoszlását csak hozzávetőleges pontossággal tudjuk feltüntetni, mert a rendelkezésre álló források számos ellentmondó adatot tartalmaznak. (Nyilván ez az oka annak, hogy a témával foglalkozó munkákban is különböző adatok fordulnak elő.) Egyes pártok későbbi alakulását, egyes képviselők pártbeli elhelyezkedésének változásait figyelembe véve, a leginkább hiteles forrás az Ideiglenes Nemzetgyűlés alakuló ülése idején készített adatfelvétel lenne. Sajnos azonban a nagy sietségben ebbe igen sok pontatlan adat került be. Révész Imre az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány című tanulmányában leírta, hogy ezek bizony sokszor hevenyészett bemondások alapján készültek - az akkori helyzetben érthetőleg - nem éppen hajszálpontossággal. Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből. - Akadémiai Kiadó, Bp., 1955. Szerk.: Lackó Miklós. 123-153. A másik forrás az Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója, amelyet 1946-ban jelentettek meg nyomtatásban. A függelékben közölt kimutatásban már csak a koalíció hivatalos öt pártja, a szakszervezetek és a pártonkívüli megjelölés szerepel, a korábban különféle csoport neve alatt feltüntetettek itt besorozódtak a fenti tagozódás valamelyikébe. De ez a kimutatás ily módon nem pontos az 1944 decemberi helyzetre vonatkozóan, ugyanakkor találunk pontatlan bejegyzést akkor is, ha csupán az 1945. évi esetenként változott pártállást kívánjuk megállapítani. További eltérések adódnak, ha a képviselők pártállását a törvényhatósági bizottsági jegyzékkel vetjük egybe. E különböző források különböző adatai arra intenek, hogy részleteiben, minden egyes személyre vonatkozóan nem tudjuk teljesen tisztázni a pártállást, az arányokat azonban - kisebb-nagyobb hibalehetőségekkel számolva - meg tudjuk állapítani. [63] Az egri népgyűlés jegyzőkönyve Petrássy Miklóst és Pödör Lászlót mint az Ideiglenes Nemzet- gyűlés előkészítő bizottságának megbízásából résztvevőket tünteti fel. Közli: Sorsforduló. Iratok Magyarország felszabadulásának történetéhez. 1. kötet. Bp., 1970. Szerk. Karsai Elek és Somlyai Magda, 321-323. [64] A Néplap már a december 5-i számban foglalkozott a miskolci viszonyokkal, „Miskolc példája” című cikkben; a december 10-i számban közölte a MÓKÁN Komite egyik tagjának a beszámolóját; az Ideiglenes Nemzetgyűlés alakulása napján közölte Juhász Géza már idézett riportját; interjút készített Rácz Zoltánná miskolci képviselőnővel, aki nem sokkal előbb hagyta el a debreceni egyetem padjait. A szegedi Dél-Magyarország december 5-én a város felszabadulásáról, december 20-án pedig a város helyzetéről közölt részletes beszámolót. [65] Az 1944. évi december 21-éré Debrecenbe összegyűlt, majd később Budapestre összehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója. Hiteles kiadás. Athenaeum, Bp., 1946. 31 — 33. Az említett elhibázott rész a Napló tanúsága szerint így hangzott: „A földmunkás legnagyobb ellensége a magyar földesúr volt, a magyar ipari munkásé pedig a magyar mérnök. Ennek meg kell szűnnie.” Megjegyezzük, hogy Lehoczky Alfréd-Surányi Róbert i. m. 20. sz. jegyzetében teljes terjedelemben közük Oszip István felszólalását, az itt idézett sorok azonban kimaradtak a szövegből. [66] Révész Imre i. m. 145-146. Vö. Korom Mihály: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni ülése és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakítása - Századok 1976. 4. sz. 641-671. [67] Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója 5-6. [68] Padi Jób: Adebreceni országgyűlés. Közli: A debreceni feltámadás, 177-180. [69] Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója, 174-180.; A debreceni feltámadás, 19. [70] Kis András: A Magyar Közösségtől a Földalatti Fővezérségig - Zrínyi Katonai Kiadó, Bp., 1969., 52. [71 ] Az élet megindulása . . . 214., 404. [72] Balogh Sándor: Parlamenti és pártharcok Magyarországon 1945-1947 - Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1975., 523. [73] A miskolci Nemzeti Bizottság válogatott iratait közli: Az élet megindulása . . . 69-70., 77-79., 92-95., 102-103., 112-116., 120-122.,124-126., 128-130., 136-139., 143-144., 147-158. 189
