Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)
Beránné Nemes Éva: Adatok a felszabadulás és a demokratikus átalakulás kezdeteinek történetéhez Miskolcon és Borsodban
JEGYZETEK |1] A Szovjet Hadsereg magyarországi hadműveletei 1944-1945. — Szikra Könyvkiadó, Bp., 1955.; Tóth Sándor: A Szovjet Hadsereg felszabadító harcai Magyarországon - Zrínyi Könyvkiadó, Bp., 1965.; Magyarország felszabadítása - Tanulmányok hazánk felszabadításának történetéből. Szerkesztette: Száva Péter. - Zrínyi Katonai Kiadó és Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1975.; Nemes Dezső: Magyarország felszabadulása- Szikra Könyvkiadó, Bp., 1955.; Szabó Bálint: Népi demokrácia és forradalomelmélet - Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1971.; Szabó Bálint: Felszabadulás és forradalom - Akadémiai Kiadó, Bp., 1975.; Borús József: Felszabadító hadműveletek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében - Történelmi Évkönyv I. - Kiadja a Magyar Történelmi Társulat Borsod-Zempléni csoportja, Miskolc, 1965. 185-196; Kun László: A Miskolci Nemzeti Bizottság története — Borsodi Történelmi Évkönyv III. - Kiadja a Magyar Történelmi Társulat Borsod-Abaúj-Zemplén megyei csoportja, Miskolc, 1971. 69—104; Rátki András: Adalékok a politikai pártok felszabadulás utáni újjászerveződéséhez Borsod megyében - Uo. 47—58; Lehoczky Alfréd-Surányi Róbert: Miskolciak az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni ülésszakán - Uo. 59-68; Román János: Adatok a Borsod megyei nemzeti bizottságok iratainak, szervezetének és működésének történetéhez — Uo. 105 — 121. [2] Az élet megindulása Miskolcon és Borsodban a felszabadulás után - Források Miskolc város és Borsod megye történetéhez - összeállította és bevezetéssel ellátta Beránné Nemes Éva és Román János. - Kiadja Miskolc m. j. Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága, Miskolc, 1970. (A továbbiakban: Az élet megindulása . . .) [3] Kárjelentések a Központi Statisztikai Hivatal számára 1945 júniusában. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár (BAZmLt) Miskolc v. Lt. Polgm. 1945-12 640. [4] Magyar Országos Levéltár (MOL) K. 26. ME. polg. közig. ált. 1944. B/b. [5] TASZSZ jelentése, Moszkva, 1944. december 4. MÓL Sajtólevéltár MTI Kőnyomatosok, 1944. december. [6] M. Malahov: A szovjet csapatok hadműveletei Magyarország felszabadításáért. Hadtörténeti Közlemények, 1964. 4. sz. [7] 1. sz. parancs nyomtatásban magyar és orosz nyelven. BAZmLt. Diósgyőr kg. 1944-5762. Közli: Az élet megindulása . . . 29. Minden felszabadított területen ugyanüyet tettek közzé. [8] Szabó Lajos visszaemlékezése, Párttörténeti Intézet Archívuma (PIA) H-sz-23; Orosz Kálmán visszaemlékezése, gyűjtés a Partizán Szövetség számára; Fekete Mihály: Ellenállók az Avas alján - Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1974. 191-192. |9] Tóth Béla szóbeli közlése. [10] Tóth Béla, Fekete Mihály, Barla Anna, Világ Miklós visszaemlékezései a PIA gyűjteményében; Sztaskó László szóbeli közlése; a szovjet parancsnokság által Sztaskó László nevére kiállított igazolvány saját tulajdonában. [11] Miskolci Herman Ottó Múzeum (HÓM) Legújabbkori Történeti Gyűjtemény; Hadtörténeti Intézet Levéltára (HIL) Pgy. Mo. 63. [12] Fekete Mihály i. m. 194., 197.; Kaunitz Béla, Ducsay Jolán szóbeli közlése. [13] Kun László: A népi demokratikus forradalom kibonatkozásának néhány sajátossága Miskolcon. - Borsodi Szemle, 1965. 3. sz. 10 —19.; Kun László: A Miskolci Nemzeti Bizottság megalakulása és történetének első szakasza — Borsodi Szemle, 1965. 1. sz. 3.; Kun László: A mi forradalmunk - Borsodi Szemle, 1969. 3. sz. 28—39.; valamint Kun László, Rátki András, Lehoczky Alfréd- Surányi Róbert tanulmányai, lásd az 1. sz. jegyzetet. Lehoczky Alfréd és Surányi Róbert idézett cikkükben arra hivatkoznak, hogy a MÓKÁN Partizánpártnak nevezte magát. Meg kell állapítanunk, hogy a partizánpárt nem helyi eredetű elnevezés, erre a MÓKÁN tárgyi emlékei között (igazolvány, bélyegző, plakát stb.) nem fordul elő semmiféle nyom. Paál Jóbnál találkozunk ezzel, aki az Ideiglenes Nemzetgyűlés összetételének ábrázolására felhasználta a képviselőkről kiállított adatlapokat, s az ennek alapján készített kimutatásban szerepelteti a MÓKÁN Partizánpárt megjelölést. (A debreceni feltámadás. Krónikás Könyv az új Magyarország megszületéséről. Szerk.: Paál Jób-Radó Antal. Debrecen, 1947., 19.) A félreértés onnan eredeztethető, hogy a MÓKÁN az ellenállásban szerzett érdemei elismerése gyanánt önálló képviseletet kapott; két képviselő, akik ennek révén kapták mandátumukat, küldő szervükként a MOKAN-t mondották be. Aki felvette az adatokat, vagy összeállította a kimutatást, nem volt eléggé tisztában a MÓKÁN jellegével, s így sorolhatta azt a pártok sorába. Az idézett kimutatásban hasonló eljárásra mutat például a Haladó Értelmiség Pártja megjelölése, éppen egy miskolci és egy egri képviselő neve mellett. Ilyen elnevezésű párt sem működött sehol, de Pödör László miskolci képviselő az értelmiség küldötteként nyert mandátumot, s mire ez a körülmény nyilvántartási adattá lett, haladó 186
