Borsodi Levéltári Évkönyv 2. (Miskolc, 1979)

Lehoczky Alfréd: Az ipari létszám alakulása és megoszlásának fő vonásai Borsod megyében a századforduló körül

[60] Vö.: BAZ. m. lt. Közgy. jkv. 357/1904; 624/1904; 7448/1904; 12 827/1904; 1490/1910; 9499/1910; 3077/1912. Ai. 11 911/1904. LKM. it. Régi it. 5. cs. 33/elm. 7. cs. 13 077/1912. Fleischmann Győző, a diósgyőri gyár főnöke „Emlékirataiban” fejti ki véleményét. Ebben hivatkozik arra a „kirívó különbségre”, ami az anyaközség és a vasgyár „népének természetében, véralkatában, felfogásában és foglalkozásában fennáll”. A község földmíves jellege következtében a vezetés a gyári viszonyokat nem tudja segíteni, „sőt hátrányosan befolyásoltatnak ... ”. Szerinte a haladást képviselő gyári elem és a műveltség alacsonyabb fokán álló conservativ földműves lakosság továbbra is egy és ugyanazon község kötelékében egymás vitális értékeinek veszélyeztetése nélkül nem maradhat.” (LKM. it. RIT. 5. cs. 33. 1903.) A tervezett Diósgyőr-Vasgyár község a következő létszámból tevődött volna össze:

Diósgyőr-Vasgyár

4281 fő

Pocsogó

190 fő

Nyirjes

251 fő

Pereces bányatelep

2 176 fő

Pereces kültelek

113 fő

Új-Diósgyőr

1 708 fő

Szarkahegy

64 fő

összesen:

8 783 fő

(LKM. lt. Régi ir. 7. cs. 13 077/1912)

[61] Vö. 60. sz. lábjegyzet forrásaival.

[62] Az új munkástelepek helyzetére rávilágít, hogy amikor Vasvár-puszta iskolát kér 119 iskolaköteles gyermeke számára, Bolyok anyaközség elutasítja azt. A vármegye közgyűlés is elutasítja a kérés teljesítését. (BAZ.m.lt. Közgy. jkv. 517/1905. Ai. 87-04. 1905.)

[63] Diósgyőr-Vasgyárban 424, Perecesen 691, Sajószentpéter bányatelepen 165, Sajókazinc bányatelepen 102 szlovák anyanyelvű lakos élt 1910-ben. Német anyanyelvűek is Diósgyőr-Vasgyárban (355) és Pereces bányatelepen (173) éltek legnagyobb számban.

[64] Vö.: Vass Tibor: Az ózdi acélgyári munkásság életviszonyai a XX. század első felében. Foglalkozások és életmódok. Válogatott tanulmányok. Szerkesztette: Dobrossy István

[65] Vö.: BAZ. m. lt. Bm. kgy. jkv. 360/1903; 535/1903; 816/1903. Ai. ir. 8226; 11 983; 16 072/1903. E magyarítások következménye, hogy a diósgyőri régi munkásdinasztiák között olyan tetszetős magyar neveket találunk.

[66] Miskolc, mint a Diósgyőri koronauradalom része, nem engedett be területére zsidó népességet. Csak a feudális megkötöttség felszámolásával kerülhetett erre sor. (Vö. Szendrey i. m.)

[67] Vö. A népszámlálás megfelelő köteteivel. (KSK. Új sorozat 2., 15. és 56. kötetek)

162