Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)

Lagzi István: Adatok a lengyel katonai és polgári menekültek Borsod, Abaúj, Zemplén megyékbe érkezésének történetéhez (1939 szeptember-október)

[6] Madarász József: Emlékirataim 1831-1881. Bp. 1885. 9. Idézi: Kovács Endre (1959) i. m. 90. Az országgyűlési és vármegyei közgyűlési lengyelbarát rokonszenvre vonatkozóan lásd: Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történetéből 1823-tól 1848-ig. Genf, 1864. I. k. 256., 337.; Kölcsey Ferenc minden munkái. Országgyűlési és megyei beszédek. Pest, 1840-1848. VI. k. 107-109.; Divéki Adorján: Magyarok és lengyelek a XIX. században. Bp. 1919. 8-10.; Magyar nemzet története. IX. k. 350. [7] Vö.: Pulszki Ferenc: Életem és korom. A forradalom előtt. Bp. 1880. 33-34., Lásd még Kovács Endre (1959) i. m. „Lengyel menekültek Magyarországon” 130—152. [8] yö.-.Tóth Dezső: Vörösmarty Mihály. Akadémiai Kiadó, 1957. 225.; Kovács Endre (1959) i. m. „Lengyel témák a reformkor irodalmában” címmel terjedelmes'részt szentelt az 1830—1831-es lengyel felkelés magyarországi visszhangjának. Ui. „Kossuth Lajos beszéde Zemplén vármegye 1831. június 23-án Sátoraljaújhelyen tartott közgyűlésén”. 405—408. Lengyelül lásd: Kossányi Béla: Mówa Ludwika Kossutha wygloszona w sprawie Polskiej na zebranie w Komitacie Zemplén dn. 23-go czerwca 1831. roku. „Przeglfd Wspólczesny” 125. Krakow. [9] A Borsod, Abaúj, Zemplén vármegyék területén átvonult és a hosszabb-rövidebb ideig e vármegyékben elszállásolt lengyelekről való ismereteink — Somogy vagy Zala megyei forrásokhoz viszonyítva — szerények. A kutatásban nagy gondot okozott, hogy az ózdi és a szerencsi járások főszolgabírói iratainak egy része (1939—1945) hiányzik, illetve töredékeiben maradt meg. A polgármesteri és alispáni iratok egy része viszont levéltári segédletek hiányában nehezen kutat­ható. A jelen tanulmány elkészítéséhez felhasználtam a korábban megjelent tanulmányaimat, az Országos Levéltár, a Hadtörténelmi Levéltár, a Somogy megyei Levéltár, a Győr-Sopron megyei 2. sz. (soproni) Levéltár, a Somogy és a Zala megyei Levéltárak Északkelet-Magyarországra vonat­kozó (lengyel jellegű) iratanyagait, továbbá a meglevő (hozzáférhető) korabeli sajtóanyagot is. Az esetleges hiányosságok a rendelkezésre álló források elégtelenségéből adódnak. Román János­nak a BAZmLt. igazgatójának, Hőgye István (sátoraljaújhelyi) levéltári kirendeltségvezetőnek a levéltári kutatásban, Dobrossy István tudományos munkatársnak, a Herman Ottó Múzeum hely- történészének a sajtóanyag átnézéséhez nyújtott segítségét ezúttal szeretném megköszönni. [10] Vö.: Juhász Gyula: A Teleki kormány külpolitikája 1939-1941. Akadémiai Kiadó, 1964., U. o.: Magyarország külpolitikája 1919-1945. Kossuth Könyvkiadó, 1975., valamint: Magyarország és a második vüágháború. Titkos diplomáciai okmányok a háború előzményeihez és történetéhez, (szerk.: Zsigmond László, az iratokat összegyűjtötte és a bevezető tanulmányokat írta: Ádám Magda, Juhász Gyula, Kerekes Lajos) Kossuth Kiadó, 1966. munkák vonatkozó részeivel. [11] Az MTI varsói jelentése 1939. szept. 9., Népszava, 1939. szept. 10. A Népszavakét különtudósítója szeptember elején megható cikksorozatban számolt be a lengyel népnek a második világháború első napjaiban tanúsított hősi magatartásáról Lásd.: Népszava, 1939. szept. 3. Menekültvonaton Gdyniától Varsóig c. cikksorozatot. Fontos adatokat találhatunk a Magyar Nemzet 1939. szept. 13., Nemzetőr 1939. szept. 15., Magyarország 1939. szept. 22. számokban. Vö.: Dobi István: Vallomás és történelem. Kossuth Könyvkiadó, 1962. II. k. 132. [12] Vö.: Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához 1936-1945. IV. kötet, összeállította és sajtó alá rendezte: Juhász Gyula. Akadémiai Kiadó, 1962 (DIMK) 403. sz. irat 533-534., 410. sz. irat 539-540., 432. sz. irat 563-565., 439. sz. irat 576—578.; Hasonló forrásokra hivatkozik Dömötör László: Lengyelek Magyarországon. Magyarország. 1968. 30. sz. 20.; Gróf Csáky István külügyminiszternek a képviselőház Külügyi Bizottságában elhangzott lengyelbarát kijelentésére vonatkozóan lásd: DIMK IV. 390. sz. irat 524.86. számú jegyzetét, a magyar sajtót illetően a 400. sz. irat 528., a Népszava, 1939. aug. 29.; A budapesti német követség későbbi tiltakozásaival kapcsolatban lásd: Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején. Zalai Gyűjtemény 3. (szerk.: Degré Alajos) Zalaegerszeg, 1975. c. munkában az I. fejezet vonatkozó részét.; A lengyel menekültek befogadásának (jobboldali) parlamenti visszhangját illetően lásd még OL ME(K. 27) Minisztertanácsi jegyzőkönyv. 1939. II. k. 305—306. 1939. ok­tóber 18. [13] A német-lengyel hadműveletekre vonatkozóan lásd Wincenty Iwanowski: Kampania wrzesniowa. Wysilek zbrojny narodu polskiego w czasie II. wojny swiatowej L—II. Instytut Wydawnicy'PAX Warszawa, 1961., valamint Tadeusz Rowski, Zdzislaw Stapor, Jan Zamoyski: Wojna wyzwolencza Narodu Polskiego w latach 1939-1945. MON Warszawa, 1966. 119-181. A dél-lengyelországi hadműveletekről Wladyslaw Steblik: Armia „Krakow” 1939. MON Warszawa, 1975. 575—612. munkájában tájékozódhatunk. Varsó védelméről Marian Marek Drozdowski: Alarm dia Warszawy. Ludnosc cywilny w obronie stolicy we wrzeíniu 1939. r. Wiedza Powszechnia Warszawa, 1975. (Wydanie Ul) Henryk Batowski Agonia pokoju i poczatek wojny (áierpien-wrzesien 1939) Wydaw- nictwo Poznanskie, 1969. c. munkája a háborút megelőző hetektől szeptember 16-ig tárgyalja a politikai-diplomáciai eseményeket. 13 Levéltári Évkönyv I. 193

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom