Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Vörös Károly: Miskolci hétköznapok 1848 nyarán. Alexy Lajos naplója
Hogy az emléklapírást oly igen ellenzé, egy nagy oka volt, t. i. írásbani szegénysége, mi azonban azt mégsem érdemié meg annyira. Hazajöttemkor még Leskót találám elő. [...] Augusztus 15-én, kedden: 5-kor felkelvén, az egész délelőtt pakolással valék elfoglalva, kivévén poggyászomnak a gyorsszekérei átadását, a háziak kifizetését és ebéd felé Leskótóli látogatásomat, kitől szinte kötelezvény mellett még 5 pfrtot kölcsönzék. Sietségben elköltött ebédem után, végre búcsút vevék az erántam jó indulattal viseltetett háziaktól, búcsút vevék itteni legközelebbi ösmerősömtől, Leskó Somától, kiktől mindnyájoktól némi elérzékenyedés nélkül nem válhaték el. Ily valóval értem a gyorsszekérhez, melynek — a vidék szemlélhetése végett — előrészén a conduktor mellett helyet foglalván, 2-kor végtére az előttem egykoron oly igen érdekes, jelenleg azonban csak közönyös Miskolcot is elhagy ám. Mindamellett még jelenleg is nem csekély jelentékenységgel van reám nézve Miskolc. Feltaláltam benne azt, mit Edelényben feltalálni vágytam, t. i. valóm újjászületését, önuralkodásombani megerősödésemet, mely miatt, bár szerettem volna, Edelényt azonban egyszer sem látogatám meg. Ugyanis Julis iránti érzelmeim mélyebben vétetvék keblem mélyibe, mintsem hogy róla még most is egykedvűen gondolkodhatnék, annál kevésbé, hogy körében higgadt lehetnék. JEGYZETEK Alexy Lajos naplójának írója pesti tartózkodására vonatkozó részei Pest-budai hézköznapok c. könyvecskénk (Emlékek Budapest múltjából 10. Bp. 1966.) 55-74. lapjain, magyaróvári tartózkodásáról szóló feljegyzései Magyaróvár -1848 ó'szén c. közleményünkben (Arrabona 5. Gyó'r, 1963. 281 — 295.1.) olvashatók. Az 1848 körüli Miskolc a bevezetésben idézett leírását Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára (Pest, 1851.) III. k. 93-97. lapjain találhatjuk. Fontosabb megjegyzendők a napló egyes lapjaihoz (a több napnál is előforduló magyarázandó- kat csak az első előfordulás dátuma alatt közöljük):Jún. 22.: Kaczander Áron (1819—1875), miskolci orvos, később a megye tb. tiszti főorvosa, jónevű szakíró. Jún. 24.: Hunfalvy Pál (1810-1891), kiváló magyar nyelvész, etnológus és történetíró, Alexy hajdani eperjesi tanára, 1848—49-ben a szepesszom- bati kerület országgyűlési képviselője; — Venerea: nemi betegség; - Önkéntes sereg: az 1848 májusában elrendelt toborzás útján felállítandó tízezer főnyi „rendes nemzetőrség”-nek, a honvédség magvának szervezéséről van szó. Jún. 25.: confidenter: bizalmasan. Jún. 30.: Heilprin Mihály (1823 —1888), 1842 óta Miskolcon élő, nagy műveltségű és sok nyelven beszélő zsidó könyvkereskedő; 1848-ban Szemere miniszteri irodájában sajtóügyekkel foglalkozik, Világos után bujdosik, majd visszatér Miskolcra; 1857-ben az USA-ba költözik, ahol egyetemi tanárként hal meg. Júl. 12.: Bruch: sérv; — a szlovák mondat: „ez nem olyan, mint a mi Fülinger Urunk; - Veres barátok: Alexy a szentléleki pálos romokat látja: ezeknek semmi közük nem volt a veres barát néven is emlegetett, kicsapongó életmódjuk ürügyén még a XIV. sz. elején feloszlatott templáriusokhoz. Érdekes, hogy a leírás a romokat még a mainál jóval épebb állapotban mutatja; — Daráskő: cseppkő, nyilván a mai lillafüredi István-barlangról van szó. Júl. 15.: Kallós: Kallós Lajos: Alapelvek a magyarhoni polgárjogban ... A joggal foglalkozók- s különösen jogpályára készülőknek. (Pest, 1846. 454 1.) c. műve afféle „kisokos”, vizsgára előkészítő jogi kompendium volt. Júl 17.: 12 000 nemzetőr: A nemzetőrséget mozgósító hadügyminiszteri rendeletről van szó; a 12 000 fő nyilván elírás: a júl. 27. és aug. 7. alatti bejegyzések a végül kialakult létszámra vonatkoznak: maga a nemzetőrség végül is csak szeptember elején tudott elindulni. Júl 25.: Alexy naiv fejtegetései azt vetik Kossuth és a nádor szemére, hogy 1848. március 15-én Bécsbe érkezve eltűrték, hogy az ünneplő bécsi nép lovaikat kifogva maga húzza kocsijaikat szállásukra. Júl 31.: pudli: pult. Aug. S.: sokponálni: a német schoppen szó eltorzítása, mely itt a gyapjú tömítését jelenti. Zschokke a szövegben említett munkáinak címei (zárójelben első előfordulásuk dátumával): Hermhutti család (jún. 18.); Az emberekkel való érintkezés (jún. 22.); Az áhítat órái, Lemondás a világról, Az ember rendeltetése, A müliomos (jún. 23.); A szenvedő haza, Halál a hazáért (júl. 21.); A háborús szűkölködés, Áldozat a hazáért (júl. 22.); Krisztus és kora, A kor eseményeinek megítéléséről (júl. 23.); Szökevény a Jurában (júl. 27.); Florette, avagy IV. Henrik első szerelme (júl. 29.); A wolfenbütteli hercegnő (aug. 8.). 55
