Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Kun László: Az 1956-os ellenforradalom kibontakozása, a proletárdiktatúra helyi szerveinek felszámolása Miskolcon és Borsod megyében
könyv” szerint zajlottak le. Kelléktárukhoz tartozott a Himnusz, a Szózat, a Nemzeti dal, mintegy a szovjetellenes nacionalizmus felszítását előkészítendő, a munkásmozgalom és a Népköztársaság szimbólumainak meggyalázása, s ezeket követte a munkástanács „választás”. Éppen ezért a területi munkástanácsok megalakulásának körülményeit vizsgálva nem törekszünk teljességre. Annak újbóli hangsúlyozásával, hogy az események tartalma és formája szinte mindenütt azonos, csupán néhány jelentősebb — s a maguk módján tipikus — példát vizsgálunk meg. Október 26-án este 6 óra körül Edelényben a hármas akna bányászainak egy csoportja, bányászlámpákkal, a Himnuszt énekelve, a „mars ki ruszki” jelszót kiabálva, a községi hősi emlékműhöz és a téren levő járási pártbizottság épületéhez vonult. A tömegből egy 8—10 fős csoport vált ki, behatolt a járási pártbizottság titkárának szobájába, az Észak-Magyarország október 25-i számát követelte, amely a DIMÁVAG és az egyetem követeléseit közölte. A járási titkár az épület ablakából beszélni akart a tömeghez, de lehurrogták, feléje köpdöstek. A félrehúzódó járási titkár helyére egy T. I. nevű bányászraktáros lépett, aki felolvasta a DIMÁVAG 21 pontját, elszavalta a Nemzeti dalt, majd szónoklatot tartott, amelyben felhívta a jelenlevőket, hogy amíg Magyarországon szovjet csapatok tartózkodnak, ne dolgozzanak, s hogy szabadítsák ki a kettes aknán dolgozó rabokat.136 Míg T. I. az ablakból szónokolt, az épületben tartózkodó társai zászlókat, képeket dobáltak az utcára, ahol azokat meggyújtották s széttaposták. Ezután két teherautóval a bányaüzem I. számú aknájához mentek, leállították a munkát s együttesen újra a községi hősök szobrához vonultak, ahol már nagyobb tömeg gyűlt össze a község lakosaiból. T. I. a szobornál újból elszavalta a Nemzeti dalt, és ismertette a 21 pontot, s többek között kijelentette, hogy „aki a turulmadarat levette a hősi emlékműről, tegye vissza, különben a madár helyére fogják felakasztani”. Hisztérikus hangnemben, brutálisan támadtak több helyi vezetőt, s az iskolák igazgatóit a hitoktatásra vonatkozó rendelkezések végrehajtása miatt.13 7 Az összecsődült tömeg nyílt szavazással 25 tagú munkástanácsot választott; a tanács rendkívül vegyes összetételű volt: a régi tanácsi végrehajtó bizottság egyetlen tagját sem választották meg, de volt benne öt MDP-tag, ott volt a járási rendőrkapitányság és a kiegészítő parancsnokság vezetője, a katolikus és a református pap stb. A tömeggyűlésen megválasztott edelényi munkástanács október 26-án este tartotta meg alakuló ülését, a községi tanács helyiségében. Az ülésen egy kádármestert választottak meg elnöknek, titkára a bányaüzem egyik hivatalnoka lett. A munkástanács elnökségében egyetlen munkás sem volt, ügyvédek, üzemi és községi alkalmazottak alkották azt. A munkástanács alakuló ülésén „kodifikálta” a tömeggyűlés követeléseit. Óraadónak minősítették vissza a községi általános iskolák két igazgatóját, s kimondották, hogy „A munkástanács és Edelény népének határozatára az orosz nyelv eltörlése következtében felszabadult órákat hitoktatásra kell’fordítani. Tekintet nélkül arra, hogy hitoktatásra ki iratkozott fel, szabadon lehet menni. .. A munkástanács úgy határozott.. . az iskolákba a volt címer helyett a Kossuth-cimer kerüljön az osztályok falaira és a kereszt.” (Az én kiemelésem - K. L.)138 Határozat született a kisiparosok iparengedélyeinek visszaadására, adójuk csökkentésére. Követelték a parasztság adójának és beszolgáltatási kötelezettségének csökkentését, s a kezdő értelmiségi fizetések emelését. Edelényben fordult először elő a megyében, hogy a ,,munkástanács követeli azonnal a szabad sajtó létrehozását, a szabad titkos választásokat, mihelyt a körülmények megengedik”. Ehhez szorosan kapcsolódott a „Mindszenthy bíboros hercegprímás és a többi papok szabadon bocsátását és teljes jogkörük gyakorlását” követelő határozati pont és, hogy a „munkástanács a nép követelésére követeli a szabad vallásgyakorlást. .. valamint az összes egyházi ünnepek 268
