Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Kun László: Az 1956-os ellenforradalom kibontakozása, a proletárdiktatúra helyi szerveinek felszámolása Miskolcon és Borsod megyében
katonai építkezés polgári és katonai alkalmazottainak fegyveres csatlakozása volt. Klementinán egy zömmel osztályidegenekből álló műszaki alakulat állomásozott (hasonló, mint a budapesti Kilián laktanyában). A polgári alkalmazottak zöme is a volt uralkodó- és tulajdonosi osztályok deklasszált tagjaiból,és igen nagy százalékban büntetett előéletű személyekből került ki.80 A Mezőkövesd centrumában csoportosuló tömeg közé befutott egy klementinái teherautó, amelyről fegyvereket dobáltak az emberek közé. Megérkezett a Miskolcról Budapestre tartó csoport is, mely hisztérikus felhívást tett közzé a hangoshíradóban, a budapesti fegyveres csoportok segítségére sietőkhöz való csatlakozásra szólítva fel a község lakosságát.81 A rendőri és a csekély számú katonai erők cselekvőképességét megbénította, hogy a fegyveresek a tüntető tömeg zömét alkotó asszonyok és gyerekek közé keveredtek. Fedezetük mögött verték le a vörös csillagokat is, döntötték le a szovjet emlékművet, majd megtámadták a járási pártbizottság, a járási és községi tanács épületét, a bútorokat összetörték, az iratokat kiszórták. Lefegyverezték a rendőrséget, a börtönőröket, s kiengedték a köztörvényes bűnözőket.82 A mezőkövesdi események több szempontból is figyelemre méltóak voltak. Itt már október 25-én csatlakozott a „népmozgalomhoz” egy zömmel osztályidegenekből, vagy annak nyilvánított s éppen ezért a rendszerrel szembenálló személyekből álló fegyveres katonai alakulat. E fegyveres alakulat magával hozta az építkezés polgári alkalmazottait, akiknek 50—60 százaléka szintén osztályidegen, vagy büntetett előéletű személy volt.83 Csatlakozásuk következtében az országban elsők között indult támadás a párt székháza, a középületek ellen. E csoport aktív jelenléte a mezőkövesdi eseményekben mindvégig kitapintható és sok tekintetben meghatározó jelentőségű volt. A mezőkövesdi rendőrség elleni támadás eredményeként a Budapestre tartó csoport 18 szálfegyvert, 5—6 géppisztolyt és nagyobb mennyiségű kézigránátot zsákmányolva folytatta útját Budapest felé. A Heves megyei főosztály egységei azonban Kerecsend közelében szétszórták őket. Egyik részüket letartóztatták, másik részük az eger—lillafüredi úton visszatért Miskolcra, s útközben tűzharcba keveredett a borsodi rádióadó állomásának őrségével. A harmadik csoport vonaton indult vissza. Az utóbbi két csoportból több személyt Miskolcon tartóztattak le, s előállították őket a megyei rendőrkapitányságra. Az előállítottak kihallgatása azonnal megkezdődött, s a kihallgatás után, mivel zömüket nem fegyverrel fogták el, s a politikai helyzet amúgy is feszült volt, folyamatosan szabadlábra helyezték őket. Reggelre mindössze 4—5 személy maradt, kihallgatásra várva rendőrségi fogdában.84 Az október 26-án hajnalra kialakult helyzet két elemére kívánjuk külön is felhívni a figyelmet. Október 25-én este és éjszaka a megye több „KÖMI-táborában” (Edelényben, Ormosbányán) a köztörvényes bűnözők egyes csoportjai lefegyverezték őreiket, kitörtek, és felfegyverkezve megindultak Miskolc felé. A kitört bűnözőkkel Sajószentpéter körzetében meg is ütköztek a megyei munkástanács vezetői által sebtében összeverbuvált fegyveresek, az összecsapásnak több sebesült és három halálos áldozata volt. Több bűnözőt összeszedtek a sajószentpéteri szalmakazalból és visszaszállították a börtönbe.85 Mezőkövesd térségében egy államvédelmi karhatalmi szakasz csapott össze a börtönökből kitört bűnözőkkel.8 6 Az összecsapások során azonban a Miskolcra tartó bűnözőknek csak egy részét sikerült újra ártalmatlanná tenni, jelentős részük elmenekült és jelenlétük mindvégig érzékelhető volt a miskolci eseményekben. 254
