Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Kun László: Az 1956-os ellenforradalom kibontakozása, a proletárdiktatúra helyi szerveinek felszámolása Miskolcon és Borsod megyében
csoport, mely demagógiájával és szervező tevékenységével ki tudta volna élezni a munkások között itt is élő feszültségeket. Másodsorban az LKM-ben nem voltak olyan súlyos szociális feszültségek, mint a DIMÁVAG-ban, harmadsorban pedig az LKM alapüzemeinek technológiai folyamatai megkövetelték a programszerű, folyamatos munkát, azt, hogy minden munkás a helyén tartózkodjék. A gyárért érzett felelősség magyarázza azt, hogy az LKM munkásai még akkor sem álltak le, amikor a tüntető csoport behatolt a gyárba, az üzem nagy részében a tüntetés ideje alatt is termelés folyt.58 A bevonuló tüntető csoportok nem tudták ugyan leállítani a gyárat, de a munkások egy nagyobb csoportja és a hivatalház dolgozói csatlakoztak hozzájuk. A tüntető menet megindult Miskolc belvárosa felé. Élén egy fellobogózott teherautó, emberekkel megrakva. A tömeg első részében munkások haladtak, viszonylag fegyelmezetten, s szétzavarták; azokat a kisebb csoportokat, melyek rombolni akartak. A tüntetés jelszavai azonban egyre élesebbé váltak, s a hibák kijavítását célzó követelések mellett korán megjelent a brutális szovjetellenesség. Az ellenforradalmi jelszavakat átvették a munkások kevésbé tudatos csoportjai is. A hibás jelszavakkal, de békésen felvonuló munkások mögött azonban egy száz—kétszáz fős lumpen-elemekből verbuválódott csoport haladt, mely már a vörös zászlókat égette és leverte a csillagokat a középületek egy részéről.5 9 A tüntető menet a Béke térre tartott. Itt volt a megyei rendőrkapitányság és az államvédelmi főosztály székháza. A tüntetés elindítása után ismeretlen személyek60 végigtelefonálták a miskolci gyárakat, közintézményeket, és csatlakozásra szólították fel azokat. így jutott el a tüntetés híre a Nehézipari Műszaki Egyetemre is. A diákparlament — az ekkor még tevékenykedő kommunisták sugallatára — megbízta elnökét, F. S-t, hogy lépjen érintkezésbe a megyei pártbizottsággal, és az államvédelmi főosztállyal. F. S. a megyei pártbizottsággal megállapodott abban, hogy a gyűlést - elkerülendő az esetleges provokációkat — az egyetemen tartják meg. Erről motoros hírvivők útján értesítették a tüntető menet élén haladó csoportot. Ugyanekkor utasította a diákparlament vezetőit, terjesszék, hogy a gyűlést a Béke téren tartják meg, s indítsanak egy nagyobb csoportot a tüntetők elé. Ez azonban gyakorlatilag feleslegesnek bizonyult: a hallgatók menete az egyetemtől mintegy 1 kilométerre szembetalálkozott a Miskolcról jövőkkel, visszafordultak, s az egyetem előtti térre vonultak.6 1 A diákparlament vezetősége nem készült fel a gyűlés levezetésére. Az adott politikai légkörben azonban erre nem is volt különösebben szükség. A tüntetők hoztak magukkal hangerősítő berendezést, szónokok pedig bőven akadtak. A diákparlament egyik tagja az egyes előadó tetejéről üdvözölte a megjelent tömeget. Beszéde nagyon hű tükörképe volt annak a teljes ideológiai—politikai zűrzavarnak, mely az egyetemi hallgatókat és a tüntetésben részt vevő munkásokat jellemezte.62 Míg a gyűlés diák és munkás résztvevői viszonylag fegyelmezetten viselkedtek, meghallgatták a Szózatot és a Nemzeti Dalt, az épület sarkánál csoportosuló csőcselék különféle ellenséges jelszavakkal igyekezett zavart kelteni. Hangjukat egy időre elnyomta a „munkás—diák szövetség” jelszó, de kifütyülték a diákparlament szónokát, amikor az elvtárs megszólítást használta.6 3 A gyűlésen felolvasták a diákparlament 11 pontját és a DIMÁVAG kiáltványát. A követelések felolvasása közben a diákparlament szónoka egy papírlapot kapott, amelyről ismertette, hogy a különböző üzemek küldjenek három-három küldöttet az egyetem egyik előadójába. Választásról még formálisan sem volt szó, gyakorlatilag az lett küldött, aki akart, vagy akinek a nevét bekiabálták. A küldöttek az egyetem II. előadójában gyűltek össze. Az ülést R. E., a megyei tanács osztályvezetője vezette, összeírták a megjelentek neveit, megállapodtak abban, hogy a délutáni órákban az LKM műszaki klubjában 249
