Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)
Kun László: Az 1956-os ellenforradalom kibontakozása, a proletárdiktatúra helyi szerveinek felszámolása Miskolcon és Borsod megyében
tot, de B. K-ék nem vették azt a 17 pont közé, mivel „túlságosan súlyosnak” találták. Déli 12 órakor a csoport ismét átment a nagyüzemi pártbizottságra. B. K. a szabad pártnap megtartását követelő íveket, T. Gy. pedig a 17 pontot adta át a nagyüzemi pártbizottság titkárának. A nagyüzemi pártbizottság és a miskolci pártbizottság jelenlevő képviselői, lehetségesnek tartották a 25-i szabad pártnap megtartását — gyakorlatilag ez nagygyűlést jelentett —, s a követelési pontok is alkalmasnak látszottak a vitára. A pártbizottságon nem is tartalmi kérdésekről folyt a vita, hanem, hogy 12 órakor kezdődjék-e a pártnap, avagy pedig a műszak végén, 2 órakor. A csoport tagjai a 12 órai időpontot szorgalmazták, mivel 2 órakor a bejáró munkások nagy száma miatt a tapasztalatok szerint nem lehetett volna eredményes politikai rendezvényt tartani. Miután megállapodás született, hogy a szabad pártnapot 12 órakor rendezik meg, K. L. a pártbizottságon is ismertette az üzemben kezébe nyomott négy pontot. Ezek a következők voltak. a) Az új független magyar kormány lépjen ki a Varsói Szerződésből és ne vegyen részt semmilyen katonai tömbben. b) A békeszerződés értelmében 1957. január 1-ig vonuljanak ki a szovjet csapatok Magyarország területéről. c) Március 15-ét nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá, október 6-át nemzeti gyásznappá való visszaállítását követeljük (sic!). d) Új magyar kormány folytasson tárgyalásokat a szovjet kormánnyal a politikai és hadiok hazaszállítása érdekében. követelések gyakorlatilag szó szerint megegyeztek a Ságvári Kör 22-i ülésén elfogadott dokumentum 2., 3., 8. és 9. pontjaival. K. L. bejelentését nagy csend fogadta, majd a miskolci pártbizottság jelenlevő képviselője hozzáírta a négy pontot a 17-hez.34 A nagyüzemi pártbizottság titkárának, tagjainak és a miskolci pártbizottság munkatársainak állásfoglalását ekkor már az a körülmény határozta meg, hogy a megyei pb első titkára elfogadottnak nyilvánította a szovjet csapatok kivonására, a Varsói Szerződés felbontására, s a semlegességre irányuló követeléseket.35 F. R. e lépése komoly zavarokat okozott a kommunisták soraiban, az események kibontakozásának pillanatában alapkérdésekben adta fel a harcot. A nagyüzemi pártbizottságon megegyezés született arról, hogy a 21 pontos kiáltványt lesokszorosítják, s ez alkalommal nevezték el a kiáltványt megszövegező csoportot Munkásszervező Bizottságnak.3 6 Ilyen körülmények között született meg az a 21 pontos kiáltvány, mely október 27-ig a szocializmus ellen támadó különböző erők egységes alapprogramjának szerepét töltötte be a megyében. A kiáltvány munkásfrazeológiája, a demagóg gazdasági és politikai követelései miatt volt alkalmas erre a szerepre, ezért fogadta el az első szakaszban a polgári jobbszárny is, mely nagyon világosan látta, hogy Borsodban a munkásság nélkül — különösképpen pedig ellenére — nem lehet semmiféle átütő erejű politikai akciót szervezni. A kiáltvány azért volt lényegesen veszélyesebb, mint a diákparlament 11 pontja, mert formálisan sokkal egyértelműbben elhatárolta magát jobbról, s ugyanakkor a demagóg, túlhajtott — de önmagában nem ellenforradalmi — gazdasági jellegű munkáskövetelésekhez kapcsolt olyan politikai követeléseket is, melyek a szocializmus melletti kiállást, a restauráció elutasítását formális és tartalmatlan frázissá silányították. A budapesti ellenforradalmi lázadás első hírei Gerő Ernő beszéde révén jutottak el Borsodba. Gerő beszéde nagyon ellentmondásos reakciókat váltott ki. A beszéd elhangzása után este fél kilenc körül azonnal összeült a diákparlament szervezésében az egyetemi Az október 23-i budapesti fegyveres ellenforradalmi lázadás közvetlen hatása 242
