Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (Miskolc, 1977)

Újlaki Péter: Adalékok az 1945-ös nemzetgyűlési választások történetéhez Borsod, Abaúj, Zemplén megyékben

A táblázat szerint a két munkáspárt kapcsolata — hiába mondták jónak — kívánnivalókat hagyott maga után, ugyanis az MKP is és az SZDP is ott szerzett több szavazatot ahol a másik keveset. A rivalizálás pedig mindkét pártot gyengítette, amit Sátoraljaújhely és a tokaji járás példája szemléltetően bizonyít. A városban a lakosság 36%-a, a tokaji járásban pedig a lakosság 27%-a foglalkozott iparral, ezzel szemben a két munkáspárt csak 34,3%-ot illetve 22,8%-ot kapott, tehát még a munkások egy része is a FKgP-ra szavazott.81

A FKgP mindenütt 60% felett szerepelt. Nem a győzelme, hanem néhány helyen annak aránya volt meglepő még magának a pártnak is, mert nem nagyon bízott munkáspárti szavazók megnyerésében. A győzelmi arány másik — kevésbé lényeges — oka az volt, hogy több helyen a választók száma jelentősen felülmúlta a névjegyzékre felvettek számát.82 A párt szavazatainak döntő hányada a földművelésből élőktől eredt, hiszen eleve a lakosságnak több mint 70%-a ebből élt, kivéve a tokaji járást. Rászavaztak a közép- és gazdagparasztok, sőt az 1—10 holdas parasztok jelentős része is (az utóbbiak azonban, főleg a tokaji és a szerencsi járásban, részben igen tehetősek voltak, mert birtokaik szőlőbirtokok voltak), valamint a falusi értelmiség és tisztviselők többsége.

A párt valamennyi járásban több községben ért el 80%-on felüli részesedést. A sátoraljaújhelyi járásban Pácin, Mikóháza és Felsőbereki (85,2%, 84%, 80,3%), a tokajiban Szegilong és Erdőbénye (91,4% és 82%), a bodrogköziben Cséke és Láca (85,3% és 84,2%), a szerencsiben Rátka, Mezőzombor (98,1%, 92,5%) és további hat község, a sárospatakiban pedig Hercegkút és Károlyfalva (94,3% és 92,8%) voltak ilyenek.

Az MKP a megyében szavazatainak zömét a szegényparasztságtól kapta, kivéve a tokaji és a sárospataki járásokat, amelyekben a szavazatok nagyobbik részét a munkások és bányászok adták. A párt egyetlen községben sem érte el a 40%-ot. Legjobb eredményei a sátoraljaújhelyi járásban Karcsa és Alsóberecki (32,1 és 30,3%), a tokaji járásban Olaszliszka (25,1%), a bodrogközi járásban Riese és Nagyrozvágy (39,8 és 24,7%), a szerencsi járásban Szerencs és Ond (egyaránt 21,8%), a sárospataki járásban Sára és Vámosújfalu (34,9 és 34,4%) voltak.

Az SZDP csak az iparral inkább rendelkező járásokban és Sátoraljaújhelyen tudott 10%-os részesedés fölé kerülni. Ez mutatja, hogy szavazói elsősorban a munkások, valamint a városi középrétegek, kisiparosok, kiskereskedők közül kerültek ki. Az iparral szinte egyáltalán nem rendelkező vidékeken, a paraszti szavazók körében, a párt népszerűsége igen kicsiny volt. Nem véletlen, hogy a párt a bodrogközi járásban legjobb eredményét 15,7%-kal érte el Nagyrozvágyban, a sárospataki járásban pedig még ilyen teljesítménye sincs. A többi járás közül a sátoraljaújhelyiben Alsóregmecen (28,7%), a tokajiban Bodrogkeresztúron (17,7%), a szerencsiben Tiszalúcon és Hernádnémetiben (50,6% és 36,1%) szerezte a legtöbb szavazatot.

Az NPP eredménye, társadalmi bázisából adódóan, pontosan fordított — magas százalékos arányhoz a sok szegényparaszttal és újonnan földhöz juttatottal rendelkező sárospataki és bodrogközi járásban jutott. Az ezekben a járásokban elért eredményéhez a járások földrajzi elhelyezkedése (Alföld közelsége) és a párt helyi szervezettsége is hozzájárult. Ez a megállapítás községi vonatkozásban is igaz, amennyiben a párt kiugró eredményt csak ennek a két járásnak néhány községében ért el, a sárospataki járásban Makkoshotykán és Háromhután (41% ill. 34,8%) valamint a bodrogközi járásban Révleányváron és Semjénben (34,8% ill. 25,5%). Ugyanakkor a szerencsi járásban Taktaszada, a tokajiban Tokaj volt az élenjáró 16 és 14,2%-kal, míg a sátoraljaújhelyiben egyetlen község sem emelhető ki.8 3

226